Vita:Hanglemezek karbantartása
|
Ez a szócikk témája miatt a Könnyűzenei műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2010. április 16. | |||
| |||
Vélemény szerkesztés
Kíváncsi lennék a lemezgyűjtők és a más hanghordozók elkötelezettjeinek véleményére: melyik hangfelvételi ill. archiválási eljárás biztosítja a legjobb (legtermészetesebb) hanghűséget szerintetek? Hanglemez? Szalagos, ill. kazettás magnó? DAT-magnó? Mini Disc? Audio CD? Mp3?
Melyiknek mi a hátránya, előnye? Érdemes még fekete lemezekkel bajlódni (pl. olyan alaposan, ahogy azt a szócikk leírja), utánukjárni, gyűjteni, vadászni, majd karbantartani, óvni, ápolni őket? Ha nem, akkor mért csinálják szerintetek egyre többen?
Természetesen van saját véleményem is, de előbb másokét szeretném itt látni.
Üdv!
Most 2008-ban is nagyon sokan hallgatnak vagy gyűjtenek még hanglemezt. Egyrészt állítólag dinamikájuk miatt, másrészt egyes lemezek értéke miatt (pl. alacsony példányszám, speciális kiadás, stb.) A mechanikus elven történő jelátvitellel működő hanghordozóknál - hanglemez, magnetofon - sajnos minden lejátszás után tapasztalható mechanikai sérülés, és ebből következő sistergés, recsegés, hangmagasság-ingadozás, így ebben a lejátsztások számát tekintve az mp3 vagy a CD jelentős előnyt élvez, mivel azoknak a minősége - optikai jelátviteli elven működő hanghordozók lévén - nem romlik minden egyes lejátszás után. Viszont nem feltétlenül ad olyan hangzást mint egy mikrobarázdás stereo hanglemez vagy egy félprofesszionális orsós magnetofon, előnye viszont hogy a hanganyag másolása egyszerűbb és másoláskor a minőségük sem romlik (elméletileg).
Én mint lemezgyűjtő azt mondom, hogy érdemes bizonyos korongoknak utánajárni, beszerezni, lehetőleg minél jobb állapotban (ráadásul az sem utolsó, ha az előadók alá is írták :-)) persze, ez főleg a ritkább példányokra vonatkozik; idővel egyre nehezebb lesz őket beszerzni, ma is vannak már megfizethetetlen lemezek. Ja, és azt is figyelembe kell venni, hogy sok zenei anyagot ami hanglemezen anno megjelent, a mai napig ki sem adtak CD-n.
Sokan LP-ről szeretik hallgatni a zenét, míg mások MP3-ról vagy CD-ről. A technika nyújtotta lehetőségeknek köszönhető én ma már a lemezeket inkább csak begyűjtöm, majd archiválom és az anyagukat CD/MP3-ról hallgatom, hogy ne a korongot nyúzzam. így bármikor meghallgathatom régi kedvenc zenéimet akárhányszor, úgy hogy a korabeli eredeti hanghordozó is újszerű állapotban megmarad a polcomon :-) Djurika vita 2008. január 5., 20:08 (CET)
<Üdv Mindenkinek!
Remélem jó helyen keresgélek! Én lemezlovaskodással foglalkozom, rengeteg lemzem van, és úgy érzem egy eredményes tisztítás ráférne a gyűjteményemre. Az itt leírtak ugyan hatékonynak tűnnek, de én hallottam jobbat. Létezik egy folyékony szer, amit ha ecsettel felviszünk a vinyl felületére és hagyjuk megszáradni, később egy fólia-szerű réteget kapunk, amit eltávolíthatunk egy egyszerű mozdulattal. Ez a módszer a barázdák aljáról is eltávolítja a leüllepedett szennyeződéseket. Tud erről valaki? Hol lehet ezt a szert beszerezni? Előre is köszönöm a válaszokat! Tolnai>
Hello! Az általad említett szer leírása és használata a Hifi Magazin 1986/3-as (22-dik) számában van, a cuccot Plastool Lemezőrnek hívták és a Ramovillban lehetett kapni akkoriban 450 Ft-ért. Ha érdekel, lefényképezem majd neked a cikket. Azt sajnos nem tudom hogy jelenleg lehet-e valami hasonlót kapni, ill. ha igen akkor hol és mennyiért. üdv. Djurika vita 2008. február 27., 19:12 (CET)
tű élettartam, nanométerek és eszmefuttatás a lemezgyüjtés értelméről. szerkesztés
Itt valami elírás lehet a zafír és gyémánttűkkel kapcsolatban. Egy zafírtű kb. 1oo-15o órát bír, egy gyémánttű kb 8oo-at, függetlenül, hogy mono vagy sztereo lemezt játszik. A normállemezeknél inkább lemezoldalban szokták megadni az élettartamot, ami kb 6 perc oldalanként, az 6ooo perc, azaz 1oo óra. A nagy sebesség miatt még sokkal jobban koptatja a tűt, mint a mikrolemez, igaz a hangminőség sem akkora szempont. Hogy érdemes-e "fekete" hanglemezt gyüjteni? Kortörténeti dokumentum a lemez, kórtörténeti dokumentum a megszállott lemezgyüjtő részéről. Tény, a lemez még akkor is szólni fog, amikor a CD-R már rég erroros lesz, de az is tény, nagy értéke általában nincs, se eladni se felvágni vele nem nagyon lehet. Szóval nem nagyon szerintem. De azért egyelőre nem adom el kb ezres gyüjteményemet. Senki sem tudja, mire lesz még jó, és valóban, senki sem tudja jó lesz-e még valamire (Rejtő után). És, hogy miről jobb hallgatni? A lemez recseg és kopik, stúdiómagnóra keveseknek van lehetőségük, szalagos magnó már szinte nem létezik, a kazetta olyan amilyen, a DAT meghalt, a Mini Disc egy igen jól sikerült találmány volt, de szintén halódik. Az ilyen-olyan kétes forrásból ingyen letöltött, mindenféle zsebkütyükön minifülhallgatón játszott MP3-ak nem tartoznak a minőségi kategóriába. Meghallgatni meg lehet, de NEM minőség.Ugyhogy egyelőre a gyári és minőségi kiadótól származó CD lemez minden hibája és brutális ára ellenére magasan vezet a szememben. Sajnos, a cédénél SOKKAL jobb hangminőséget biztosító SACD és DVD-A szintén nem kellett a népnek. Sőt, a CD is meg fog halni a sokkal gyengébb letöltött MP3 miatt. Előbb-utóbb (inkább előbb) a kiadók is meg fogják elégelni a letöltéses Terült Terülj Asztalkámat, sorra zárják be a zeneblogokat. Ami nem jelent meg cédén, azt legcélszerűbb hanglemezről digitalizálni, valamely programmal recsegésteleníteni és tömörítés nélkül lemezre írni. Aztán amit végképp nem lehet beszerezni, de nélküle nem lehet éni, arra marad a zeneblog és torrent. Bocsánat, újabb észrevétel: a cikk elején szerintem nem nanométert hanem mikrométert kell említeni. Ha a legkisebb rezgés 1o mikrométer azaz egy század miliméter, akkor a 2o kiloherz 20 centinek felel meg, kb ennyi a belső szélen a kerületi sebesség. Nanométer egy kicsit nehezen követhető volna a tű számára. Szóval van itt néhány hiba...Mivel nem vagyok matemátikus, ezért valaki számoljon utána és javítsa ki, ha igazam van. Livvyfan <supvita2010 április 1, 21.14 CET
Lemezek tisztítása. szerkesztés
Időközben egy olyan eljárásról olvastam, ami esetleg hasznos lehet, de eléggé bizarr, a szócikkbe nem mertem volna beleírni, felelősséget nem vállalok érte. Eszerint úgynevezett faragasztóval kell bekenni a lemezt (ilyen sokféle gyártmányban létezik, vizes alapú tejföl szerű akármi. Ha megfelelő és kitapasztalt vastagságban van felkenve, a száradás után (1-2 óra) egyben le lehet húzni a beleragadt kosszal együtt. Egy másik, terminális módszer: forróvíz, drótkefe és súrolópor használatával a lemezt dörzsöljük hosszan és alaposan, aztán dobjuk ki és vegyünk helyette CD-t (ez utóbbi csak vicc, nehogy valaki véletlenül is komolyan vegye!) :) Livvyfan vita2010.április 28 23:58 (CET)