Vita:Hurrik
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Ushu és Istánu szerkesztés
Ez a mondat nem volt értelmetlen: „A magyar vas szót is egyes nyelvészek a hurri nyelv ushu szavára vezetik vissza, amit a Kaukázustól északra nomadizáló magyarok könnyen átvehettek a hettita Ištānu napisten nevével együtt, mint isten. ” Legfeljebb túl tömör. Arról van szó, hogy a hurri nyelv lehet a forrása a a magyar vas szónak, ami azzal magyarázható, hogy a vasművesség Anatóliából ered, ezért a vasművesség szavai is. Azt is elmondta a mondta, hol és hogyan kerülhetett a magyarba. Tulajdonképpen mi az „értelmetlen”? A hurri nyelvhez nyilván van köze annak, ha a hurri nyelv kölcsönöz másik nyelvnek, tehár hová való, ha nem ide? Istánu esete valóban adalék, annak nem a hurri, hanem hatti és hettita nyelvhez van köze, ide azért került za említés, mert ugyanakkor, ugyanúgy kerülhetett a magyar nyelvbe mindkét vándorszó. Ennyiben tehát van köze a hurri nyelvhez is. Van, aminek sokmindenhez van köze, a vándorszavaknak főleg. A forrás részben Róna-Tas András, de majd újra megnézem Herzogot és Verest, akiket én raktam ide hivatkozásként. Ezért tértem át a szinte mondatonkénti referenciára az utóbbi időben. Látom, nekem is sokat kelél törölnöm, hogy másoka, ha másokat is erre akarok szorítani. Úgy lesz. 
Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 25., 16:28 (CEST)
Nos, az Ištānut ha jól emlékszem, már én írtam hozzá, de lehet, hogy nem. Mindenesetre nem az ušu vándorszó jellegével van gond, hanem azzal, hogy egy mondat van az egész nyelvről, amihez még egy mondat csatlakozik összesen, az is a magyar nyelvi kapcsolatról. Ez pedig – mint sajnos tapasztalom –, rögtön hiteltelenné tehet bármit. A mondat fogalmazása volt a másik probléma, kissé döcögősre sikerült. Ezek a dolgok nagyszerűek lesznek majd a hurri nyelv cikkében, ha meglesz (tervben van, ha valaki más nem írja meg, előbb-utóbb megírom), ráadásul kapcsolódik ahhoz is, amiről korábban már volt szó köztünk (az IE nyelvek anatóliai vándorszavai), szóval nekem aztán végképp semmi bajom a nyelv- és szóhasonlításokkal. LA
pankuš→ 2011. június 25., 20:17 (CEST)
- Szerintem egy nyelvi cikkre úgy is lehet gyűjtögetni a hozzávalót, hogy először csak egy fejezet egy másik cikkben, és amikor van elég belőle, akkor jöhet a külön cikk. Mert ha rövid a külön cikk, azt is törölni fogja valaki. Így viszont egy törölt hozzájárulás lényegében örökre elveszik, mondjuk egészen addig, amíg valaki újra fel nem fedezi. De egy-egy ilyen információ éppen inspiráló is lehet a kutatómunkára. Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 25., 20:33 (CEST)
Én gyűjtögetem őket magamnak is . Ahogy a hettitából mondjuk a keššar (= kéz!) vagy a šittar (= csillag, vö. star!), úgy a hurriból is. Az ušu köztük van. Ištanu - Eštan is. Egyébként azt hittem, hogy én írtam bele valamikor (akár én is lehettem volna, de megnéztem már a laptörténetet), ezért vettem ki hirtelen 
LA pankuš→ 2011. június 25., 20:48 (CEST)
Felebarátaim! Kérlek, igazítsátok ki a következő szóhalmazt: „… amit a Kaukázustól északra elhelyezkedő magyarok könnyen átvehettek”. A magyar nép, mint ilyen, i. sz. 830. előtt nem létezett. Korábban szabaroknak nevezték magukat. A szabarok is csak i. sz. 463. körül jelentek meg Kelet-Európában. Következőleg nem találkozhattak jebuzeusokkal a Kaukázus vidékén, s nem kölcsönözhették isten és vas szavunkat. Amikor a jebuzeusok virágkorukat élték, a kelet-európai pusztán szkíták uralkodtak. Jebusaeus vita 2015. szeptember 4., 19:25 (CEST)