Vita:JSON

Legutóbb hozzászólt Gagyibubus 15 nappal ezelőtt a(z) Egyéb fura dolgok témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ThereFOUR (vita), értékelés dátuma: 2012. április 29.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Aki ezt az angol wikipédiából lefordította, nem sokat értett meg belőle. Illetve jóindulattal: sokat nem. A serializálás például nem sorbarendezést jelent. (Ezt már javítottam.) Sok helyen nem túl magyaros a fordítás. Igazából elég egyszerű téma, egy programozónak elég a szintaxist látni, nem törődik a szöveggel nagyon. Neki használható. Akinek meg lövése sincs róla, minek olvasgat ilyesmit. :-) Szóval használható azért.

Kritika az oldal valamennyi pontjával szemben szerkesztés

A következő kritikát az elsőre számomra szembetűnő furcsaságokról szeretném leírni

A json kiejtése szerkesztés

Az oldal azzal kezdi, hogy hogyan kell kiejteni a json-t. Szerintem a kiejtés meghatározásának nem kellene a magyar nyelvű oldalon szerepelnie. Én maradok a "jéson" kiejtésnél. Ha a munkatársaim nem értenek magyarul, akkor dzsézönt mondok nekik

  • A json kiejtésének leírása magyarul lehetséges magyar betűkkel, hiszen a legtöbb betűt úgy írom, ahogy ejtem, így nincs szükség az IPA "ˈdʒeɪsən" használatára, hanem elég csak "dzsézön"-t írni. Mielőtt még valaki azzal jön, hogy az IPA az magába foglalja a magyar nyelv hangjait, az csak útmutató az angolul beszélők számára is. Útmutatást pedig magyar betűkkel is lehet magyarul beszélőknek adni - mivel a magyar betűk kiejtése jóval közelebbi a leíráshoz az angol nyelvvel ellentétben
  • A json kiejtését kifejezetten azért írják le, mert az angol nyelvben minden szónak megvan a leírással nem feltétlenül összeegyeztethető kiejtése. Magyarul nemhogy nincs erre szükség, de a kiejtés leírásával azt feltételezteti, hogy azt úgy is kell kiejteni minden nyelven, hol ott ez csak az angol nyelvre igaz. Minden emberi lénynek joga van a saját nyelvén kiejteni mindent. A magyar nyelv lehetőséget nyújt a szavak leírás szerinti kiejtésére, márpedig ha nincs "dzsézön"-re lefordítva a json szó, akkor azt ki lehet ejteni jésonnak is. A szó szakmaisága miatt nem érdemes azt lefordítani, így számomra "jéson" marad

Hasonlóság az xml-el szerkesztés

Több dolog sem kerül említésre a json, és az xml közötti különbségekről

Rögtön az első bekezdésben azt írja, hogy a json az "az xml legfőbb alternatívája" miközben az xml, és a json használata merőben különbözik, és ezt ki is fejteném bővebben az alábbiakban

  1. Bár a belső tartalma az xml-nek egyszerűsíthető az xml tagbani tulajdonságokra, ez a végtelenségig nem folytatható kifelé haladva, így ez egy különbözőség a json-nal szemben
    • Igen a json-ban sem lehet ezt megtenni, de a json esetében nincs két különböző módszer egy fa struktúra kialakítására ahogyan az az xml-ben van például tartalom, és tag tulajdonság útján
  2. Továbbá xml nyelven a tagok kinyitva átfedhetik egymást, json-ban viszont nem - két ok miatt:
    1. json-ban a záró jelnek nincs neve
    2. a bekezdésnek, és egyéb térközöknek nem tulajdonít jelentést a json szabvány
    • Például egy belső tagban zárom le a kívül elkezdett tagot, akkor lesz olyan tartalom, amelyet mindkét tag átfog, és lesz legalább két olyan tartalom, amelyet csak az egyik tag fog át
  3. Az xml-el ki lehet "jelölni" szöveget, a json-nal pedig nem (ezt csak feltételezni tudom, mert nem tért ki rá az oldal)
    • Csupán a térköz került említésre a kapcsoszárójelen belül, de azt nem tudom, hogy a kapcsoszárójelen kívülre kerülhete tartalom json esetében
    • Például: tartalom { "nyitó json" } kijelölendő tartalom { "záró json" } tartalom
    • Még ennek lehetőségét is figyelembe véve számomra eröltetettnek tűnik a kijelölt szövegrész után újabb json-t használva lezárni a kijelölést, mivel a json szabványt szerintem nem erre találták ki az xml-el ellentétben
      • Hacsak nem épp feltaláltam egy használatot a json szabványra
        • Sokkal összetettebb "tag tulajdonságokat" lehetne json-nal leírni egyes kijelölt tartalmak előtt, és után is

Egyéb fura dolgok szerkesztés

  1. Az xml-el való összehasonlításnál szerepel egy xml-es példa. Ebben a példában a telefonszám tag magába foglalja a telefon tagot. Szerintem ennek fordítva kellene lennie
  2. Az "Adattípusok, és szintaxis" részben lévő következő mondatrész félreérthető: "szemantikai megfontolások, amelyeket a JSON-processzorok határozhatnak meg"
    • Azt engedi feltételezni, hogy valamilyen hardveres vonatkozása van a json-nak, miközben csak a json-t feldolgozó szoftverekről van szó
  3. A szövegbeni térközökről az oldal úgy hivatkozik, hogy "whitespace" egyszerűen "térköz", vagy "szóköz" helyett
    • A "szóköz" fogalom elkerülését még megértem, de az mellé oda lehet ám írni hogy "bekezdés, vagy egyéb térköz"-zel együtt
  4. Már nem tudom pontosan hogy melyik bekezdésben, de nem az xml-hez való hasonlításosban összehasonlítja a json-t az xml-el, majd ugyan ezt a hasonlítást nem említi meg mégegyszer az összehasonlításban, és nem is hivatkozik egyik oldalról sem

Gagyibubus vita 2024. április 17., 07:17 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „JSON” laphoz.