Vita:Magyar néprajztudomány
Ezen még bőven lehetne formázgatni meg elütéseket kivenni, mielőtt bővítésről esne szó. Emellett a Balassa–Ortutay mint forrás nem meggyőző (már akkor is népszerű kiadványnak készült), talán ezért a szócikkben a szocialista idők tudományszervezésének istenítése. 80.99.57.249 (vita) 2008. február 3., 00:03 (CET)
Meggyőző nem meggyőző, forrásértéke van, mint mindennek, akár szoci akár nem. A felsorolt intézménynek és folyóiratok pedig alapvető tájékozódásnak vannak benne. És NEM népszerűsítő műnek készült. SLüzzenet 2008. február 3., 20:42 (CET)
- Oké, rendben van. (DE, népszerűsítő műnek készült, NEM tudományosnak. Úgy értem, a nagyközönség részére, nem véletlenül időzítették a megjelenését a Könyvhétre. Szakkönyveknél ez nem szokás.) 80.99.57.249 (vita) 2008. február 3., 22:09 (CET)
Érdekes, hogy mégis azt állítja, hogy ezen munka előtt csak a 30-as években készült alapos összefoglaló mű... SLüzzenet 2008. február 4., 10:23 (CET)
- Kedves Lord, egy szóval sem állítottam, hogy a Balassa–Ortutay nem összefoglaló mű, nem is állíthattam ilyet, mert egyértelműen az, azt állítottam, hogy népszerűsítő kiadvány, és nem tudományos igényű, mint az 1930-as években A magyarság néprajza, az 1970-es években a Magyar néprajzi lexikon, és az 1980-as évek óta megjelenő Magyar néprajz-kötetek. Mint népszerű kiadvány azonban valóban reprezentatív, nincs is ezzel semmi baj. A felvetésem csupán arra irányult, hogy ahogy észreveszem, nagy híve vagy az írott források felhasználásának, ami dicséretes, de forráskritikával alkalmazva. Ortutay professzor úr, nyugodjon békében, rendkívül vonalas ember volt (ami a pártdirektívákhoz való igazodást illeti), ráadásul az 1940-es évek utáni folklorisztika egy az egyben az ő hitbizománya volt. Arra gondoltam tehát, hogy ezt a bizonyos részt alapos forráskritikai elemzés és a tények ismeretében ki kellene hagynunk a szócikkből, mert elfogulatlanul vizsgálva a magyar tárgyi néprajz és folklorisztika nagy, évtizedekre előremutató iskolái az 1930-1940-es években születtek meg, olyan kutatók életpályája nyomán, mint Györffy, Bátky, Tálasi, Barabás, a folklorisztikában maga Ortutay, Dégh, Dömötör stb., stb. A szocialista kultúrpolitika (és maga Ortutay úgy is mint népművelési miniszter, bizony!) sok mindenre használták, ezáltal támogatták is a néprajzot, de az 1950-1970-es évek magyar néprajztudománya annyiban volt nagy, amennyiben arról a sematizmus előtti iskolák és a Nyugatról beszivárgó társadalomnéprajzi-antropológiai szemléletek gondoskodtak. Tükör vita 2008. február 4., 12:49 (CET)
- Hogy még érthetőbb legyen, a szavak szintjén: Nincs szó a tudomány újjászervezéséről meg új alapokra helyezéséről meg ilyenekről: a felsorolt kiadványok is annak tanúi, hogy a 20. század harmadik negyedében az eredményeknek a korábban megszületett iskolák alapján történő összegzés ideje jött el. Tükör vita 2008. február 4., 12:56 (CET)
Kedves Tükör! Bocsánat, hogy pontokba szedem mondandómat, de sietnekm kell.
- Légyszi ne hívj Lordnak, Sataknak vagy SL-nek, ha megkérhetlek! :) Egyébként jó, hogy meg tudlak nevezni valahogy, az a szám olyan szeméyltelen (a felhaszn. nevek is, de azért mégis)
- nincs éles különbség tudományos és tudományos-ismeretterjesztő között
- összefoglaló mű majdnem= tudományos (számomra; ott van pl. Gombrich: művészet és illúzió. erre mondja rá valaki hogy nem tudományos, mikor a művészetpszichológia alapműve, és mégis emberbarát, no szakzsargon; +amiben nincs zsargon, az még lehet tudományos)
- forráskritika megvolt, az agrárprotelárokat egyáltalán nem óhajtom hangsúlyozni, mint a B-O. könyv teszi; mivel én még akkor nem nagyon éltem még gondolatban sem, nem tudhattam elsőre kiszűrni, hogy nem szervezték újjá a magyar néprajztudományt
- a cikkben ezt javítottam
- végül: nem volt szándékos a naqybetűs kiabálás, elnézést.
Bocs, de rohannnom kellett. Üdv: SLüzzenet 2008. február 5., 18:26 (CET)
Egyetértek mindegyik kitételeddel, ti. hogy nincs éles cezúra todományos és ismterj között. Hogy például a Balassa–Ortutayt miért tartom közönségkönyvnek, és nem szakmunkának, azt csak nagyon hosszan tudnám fejtegetni (de semmiképpen nem a szóhasználat miatt, sőt, a néprajznak hála égnek nincs is olyan elvetemült szakszókincse, egészen addig, amíg egy szociálantropológus neki nem áll akkulturációról meg revivalről meg niche-ekről beszélni. :-) Tükör vita 2008. február 5., 20:43 (CET)