Vita:Magyarország köztársasági elnöke
Feles és egyszerű többség szerkesztés
A szócikk egy helyütt súlyos tárgyi tévedésben van. A harmadik szavazáson csak egyszerű többség kell (ez nem azonos a feles többséggel), amelynek következtében akár 2+1 képviselő (azaz három!) is megválaszthatná az elnököt. Nem sokan tudják, nem is annyira lényeges, de ennek az az oka, hogy az alkotmány kényszeríti az Országgyűlést a választásra, és hogy ténylegesen legyen elnökünk. Levee vita 2010. június 12., 13:56 (CEST)
Köztársasági elnök lemondása szerkesztés
A lemondás csak onnantól érvényes, hogy azt a Parlament megszavazza. Schmitt Pál esetében ez aznap megtörtént, mivel aznap volt Parlamenti ülés. Novák Katalin esetében még nem történt meg, úgyhogy kb. 10-15 napig még ő marad az elnök, utána lesz csak Kövér László az ideiglenes államfő (amíg az OGY össze nem ül és meg nem szavazza a lemondási nyilatkozatot).
2011. évi CX. törvény, 2. paragrafus írja le a folyamatot:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100110.tv 80.98.106.202 (vita) 2024. február 11., 09:42 (CET)
- Pontosan, 2024. február 22-én ül össze legközelebb az Országgyűlés. Addig biztosan Novák Katalin marad Magyarország köztársasági elnöke. Schmidt Pál napirend előtti felszólalásban mondott le, így a napirend módosításával lehetőség volt még aznap lerendezni a lemondását. 2A01:36D:120:4F6:D803:C6AD:5DAA:A400 (vita) 2024. február 11., 22:11 (CET)