Vita:Orkneyinga saga
| Mentett vita | ||
|---|---|---|
PlagizálásA megadott forrás, a Világirodalmi kisenciklopédia nem tartalmazza a szócikk címében szereplő irodalmi művet, így valójában nem tudjuk, milyen forrás alapján készült. Kezemben a Világirodalmi kisenciklopédia, a szócikkben megadott forrás, de bárhogy lapozom, nem található benne. A szócikk hamis forráson alapszik, amely az olvasók megtévesztésére szolgál. Valójában azonban Bernáth István Világirodalmi lexikonbeli (jogtulajdonos Akadémiai Kiadó) szócikkének szöveghű átvétele. A szöveg nagy része szó szerint megegyezik az eredetivel, csak itt-ott van 1-2 módosítás. Itt mindenki összehasonlíthatja a két szöveget: A wiki szócikk szövege: Az Orkneyinga saga (izlandi nyelven: Az Orkney-szigetekiekről szóló történet), izlandi történeti műkomplexum az 1190-1220 közti évekből. Szerzője ismeretlen. Hagyományos besorolás alapján a királysaga (konunga sögur) saga-műfaj darabja, a műfajon belül pedig a terjedelmes, összefoglaló, egy hosszabb történeti periódust áttekintő művek közé tartozik, amely csoportnak legkiválóbb példánya Snorri Sturluson Heimskringla című műve, sok tekintetben épp e sagára építve. A mű tárgya, a 6. század-7. századi mitikus norvégiai kezdetek után a 8. századtól kezdve norvég településterületnek számító Orkney-szigetek 9. század-12. századi története: a norvég kirajzás, a betelepülés, az őslakos piktek visszaszorítása, a nemzetségi harcok és a legnevezetesebb emberek (köztük Szent Magnús és a költő Rögnvaldr Kolsson Kali) életének leírása. E szigetek ma Angliához tartoznak, a 11. századtól 1468-ig Norvégiához tartoztak, a lakosság java része is norvégul beszélt. A norvég nyelv a 17. század-18. században halt ki a szigeteken. A saga szerzője alaposan ismerte a műfaj korábbi darabjait, s úgy stílusában mint tárgyában egységessé tette művét (ez alól csupán a Szent Magnúsra vonatkozó hagiografikus rész kivétel). A Heimskringla-nál részletesebb, leíróbb, legnagyobb értéke a főhősei realisztikus ábrázolása, a korabeli művelődéstörténeti állapotok részletezése, különös tekintettel az izlandi és a provanszál irodalmi kapcsolatokra, a szkaldikus és a trubadúr költészetre.
„Orkneyinga saga [orknejingá szágá] <'Az Orkney-szigetiekről szóló történet'>: nagy esztétikai értékkel bíró anonim izlandi történeti műkomplexum az 1190–1220 körüli évekből. Hagyományos besorolás alapján a királysaga (→konunga sögur) saga-műfaj darabja, a műfajon belül pedig a terjedelmes, összefoglaló, egy hosszabb periódust áttekintő művek közé tartozik, amely csoportnak legkiválóbb példánya Snorri Sturluson Heimskringla c. műve, sok részletében épp erre a sagára is építve. A mű tárgya, a 6–7. sz.-i mitikus norvégiai kezdetek után, a 8. sz.-tól kezdve norvég településterületnek számító Orkney-szigetek, Shetland (a sagában: Hjaltaland) és É-Skócia 9–12. sz.-i története, a norvég kirajzás, betelepülés, az őslakos piktek visszaszorításának eseményei, a nemzetségi harcok, és a legnevezetesebb emberek – köztük Szent Magnús, és a költő-jarl (herceg) Rögnvaldr Kolsson Kali–életének, munkásságának leírása. (Ezek a mai brit területek szigetek a 11. sz.-tól 1468-ig Norvégiához, az ún. Norvegia Magnához tartoztak, lakosságuk java része is norvégul beszélt. A későbbi brit fennhatóság alatt a norvég nyelv a 17–18. sz. folyamán halt ki.) A saga ismeretlen szerzője jól ismerte a műfaj korábbi darabjait, és kiváló tehetséggel, mind történetírói felfogásban, mind stílusában egységessé formálta tárgyát. (Ez alól csak a Szent Magnúsra vonatkozó hagiografikus rész kivétel). Elbeszélő technikáját ugyan a Heimskringláénál deskriptívabb, krónikás-anekdotás színvonal jellemzi, kétségtelen értéke azonban a főbb hősök realista ábrázolása, a hajdani és a korabeli művelődéstörténeti állapotok részletezése, különös tekintettel az izlandi és a provanszál irodalmi kapcsolatokra, a szkaldikus és a trubadúr költészetre. A saga hét nyelven tizenkét alkalommal jelent meg.” Forrás: Bernáth István: Orkneyinga saga, In: Király István (főszerk.): Világirodalmi lexikon 9, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984., 704–705.Peadar vita 2010. szeptember 21., 12:35 (CEST) A plágium nem gyerekcsíny
Egyelőre a fenti szócikkek vannak megvádolva plágiummal, de ez szúrópróbaszerűen derült ki, a jéghegy csúcsa, és nem az én érdemem volt ez felfedezni, én csak nagyobb nyilvánosságot csináltam neki, és folytattam az ellenőrzést. Mert ezt nem lehet eltussolni, a plágium nem gyerekcsíny, egyetemen a szakdolgozatok írásakor aláíratnak a diákokkal egy nyilatkozatot, hogy nem plágium a munkájuk, és hogy tisztában legyenek, mi számít annak, és hogy kell bánni a felhasznált idegen szövegekkel, ha beépítik a munkájukba. És tudniuk kell, hogy súlyos következményei lesznek, ha plagizálnak szövegeket vagy akár szövegrészleteket. De itt feketén-fehéren kiderült, hogy a szócikkek másolmányok egytől egyig, max. 1-2 kötőszó van kicserélve, és a másoló még arra sem vette a fárdságot, hogy a saját szavaival fogalmazza meg. Mint tudjuk, a mennyiség nem minőség, és félő, hog több száz cikkről lehet még szó, és ez már a wikipédiára nézve ciki. Ez ellen a gyakorlat ellen és az ellen, aki ezt a nyilvánvaló hamisítást elkövette, határozottan fel kell lépni. Nem maradhat következmények nélkül.Peadar vita 2010. szeptember 22., 01:59 (CEST) |
