Vita:Padányi Viktor
Ezt a portret talaltam egy forumban: http://imgfrm.index.hu/imgfrm/4/2/3/3/THM_0002034233.jpg Be szerettem volna tenni az infodobozba, de nem tudom hogyan kell jogilag az ilyesmit lebonyolitani, egy hozzaerto segitseget kerem. Dixtroy vita 2010. április 22., 15:16 (CEST)
Közvetlenül linkelni más weboldalra nem szoktunk a wikiben. Le kell tölteni a fájlt és feltölteni a mi szerverünkre. A neten talált képek nagy része nem szabad kép a wikipédia szempontjából, ezt legegyszerűbben úgy lehetne ha a {{közkincs-régi}}(?) sablonban foglaltak szerint a védettségi idő lejárta tenné használható képpé, de szerintem ez ebben az esetben nem áll fenn, így ez a kép nem használható itt. Pilgab 
üzenet 
2010. április 22., 15:23 (CEST)
Dentumagyaria szerkesztés
László Gyula Padányiról Dentumagyaria kapcsán (In: Régészeti tanulmányok, 1977), 84–85. o.:
„…hanem a finnugor elméletről azt hirdetik, hogy a Habsburg-ház elnemzetlenítő politikájának volt a szerves része, amellyel meg akarta törni a magyarság öntudatát,hogy a múltjában csalódott nemzet könnyebb prédája legyen az elnémetesítésnek. Egy példát idézek erre, amelynek szövegét Padányi Viktor Dentumagyaria (Buenos Aires, 1963) című könyvének 84 – 85 oldaláról veszem….Éppen ezért keserít el, amit Reguly Antalról ír. Íme: …”Ugyanakkor, amikor a német nyelv használatát kötelezővé teszik a katonai megszállás alatt álló országban, amikor a hivatalos kiadványok, iskolai anyakönyvvezetés, németté válik, egy Reguly Antal nevű magyar ’tudós’, két évvel a világosi fegyverletétel után Oroszországba megy a lelkileg és anyagilag teljesen tönkrezúzott Magyarországból, az ottani ’rokonnépek’ tanulmányozására. Hogy a vagyontalan Reguly Antalnak a Kossuth-bankók katasztrófáját nyögő országban honnan van ilyenre pénze, mát maga is furcsa probléma. Még furcsábbá teszi ezt a ’tanulmányutat’ az, hogy 1851-ben Magyarországon útlevelet kapni külföldre olyan nehéz volt, hogy ilyenhez csak a legszorosabb kormányösszeköttetésekkel rendelkezők és kormányügynökök jutottak hozzá. Mindezeken felül – egy magyarnak a Világos utáni esztendőkben Paskievicsék országába kívánkozni a ’rokon nyelvek’ tanulmányozására a magyar nyelv fojtogatása idején kormánytámogatással, enyhén szólva groteszk dolog, aminek igen furcsa hangsúlya van. Reguly visszatérése után nem sokkal – 1855-ben…”
Hát bizony ezeket olvasva minden jóérzésű magyar embernek ökölbe szorul a keze. Hát valóban ez lennne a finnugor elmélet igazi mozgatója? Hogy lehet, hogy a magyar tudomány nagyjai között tiszteljük Regulyt? Úgy, hogy amit Padányi róla ír: kitalálás, méghozzá az első szótól az utolsóig. Reguly útja a szabadságharc előtt történt. Vegyük elő például a Révai Lexikont, s másoljuk ki a fontosabb adatokat. Íme: Reguly Antal huszonegy éves korában, 1839-ben megy Finnországba, majd a lapp földre. 1841-ben Szentpéterváron készül a keleti finnugor és a csuvas nyelvek elsajátítására; megbetegszik. 1842-ben a Magyar Tudományos Akadémia 1000 pengő forintot szavaz meg útjának támogatására, s még ebben az évben elindul urál – szibériai útjára. Ez 1845-ig tartott, s közben itthon újabb anyagi támogaatást teremtenek számára a megalakult Reguly Társaság tagjai. 1846-ban érkezik visza csuvas tanulmányai után Szentpétervárra, s ott egy esztendő alatt kidolgozza az Urál-vidék térképét. 1848-ban a magyar királyi közoktatásügyi minisztétium a pesti egyetemi könyvtár első őrévé nevezi ki, s ezt a hivatását tölti be haláláig, 1858-ig.
Megáll az ember esze! Miért van szükség ilyen hamisításra, egy nagy tudós emlékének a meggyalázására?"
(forum.index.hu -> Filosz -> Történelem -> A magyar Szent Korona) [1]
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. január 11., 08:08 (CET)