Vita:Parmenidész
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Parmenidész szobra szerkesztés
A Parmenidész-szobrot el kellene távolítani, vagy az alábbiakat is elő kellene vele kapcsolatban adni. Ezt a szobrot a kutatók Métrodórosz-szobornak tartják. A szobor emlékeim szerint i. sz. II. századi, Eleában (latin nevén Veliában), Parmenidész szülővárosában ásták ki, és a hozzáillő, de külön megtalált talpazatán taláható felirat (Parmenidész, Pürész fia, Úliadész [vitatott, hogy ez mit jelent], természetbölcs) alapján világos, hogy Parmenidész-szobornak készült. De világos az is, hogy mi történt: mikor a büszke eleaiak megrendeltek egy Parmenidész-szobrot, a műhely, ahol leadták a rendelést, látta, hogy ilyen szobormintájuk nincs, és akár az eleaiak tudtával, akár anélkül, egy Métrodórosz-szobrot adott el nekik Parmenidész-szobor gyanánt.
Lásd pl. a szobrot az alábbi internetlapon:
Parmenidész – már nem a szobra szerkesztés
A szócikkben elég sok a hiba: Parmenidész művéről nem tudni, hogy A természetről lett volna a címe, a mű nem maradt fenn majdnem teljes egészében, Platónnak Parmenidész és Zénón athéni látogatásáról szóló számadását nem tekintjük hitelt érdemlőnek, így nem szokás e valószínűleg fiktív látogatás politikai céljairól találgatásokba bocsátkozni. Parmenidész filozófiájának előadásában is van jó sok korrigálnivaló.
Parmenidész és Empedoklész töredékeit, alapos kisérő tanulmánnyal tartalmazza Steiger Kornél kötete: Parminedész és Empedoklész kozmológiája. Áron, Budapest 1998 (2. kiadás) StB 2006. február 11., 16:50 (CET)
Ha van forrásod, javítsd a hibákat.
- A cikk egyáltalán nem mondja, hogy a műnek a Természetről lett volna a címe, csak azt, hogy ilyen néven szokás emlegetni.
- A politikai találgatások forrása: Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. Erről nem tudom, mennyire megbízható.
- Ami a filozófiájánmak előadását illeti, forrásaim részben Vekerdi László, részben pedig maga a Parmenidész-költemény, amit olvastam (bár már nagyon régen). Ha van konkrét dolog, amit vitatsz belőle, akkor nyugodtan mondd el, bár nem hiszem, hogy ez ügyben jelentős pontatlanságok lennének a cikkben (Steigert nem ismerem, de Vekerdiben 100%-ig bízom). A Steiger-kötet címéből látva, inkább hiányzik a cikkből a kozmológiai elméletek lerírása; ez kétségtelen. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. február 11., 16:59 (CET)
Nézd, az a mondat, hogy "Parmenidész i. e. 480 körül írhatta fő művét, a Természetrőlt" szerintem kikerülhetetlenül előfeltételezi azt, hogy a műnek A természetről a címe. Luciano De Crescenzót valószínűleg nem szabad komolyan venni. Parmenidész értelmezéséhez jobb Steiger 1980-as évekbeli fordítását használni a korábbi fordításnál. Az újabb fordításokban nincs pl. olyan első és egyszerűségében meglepő megállapítás, hogy „csak a Lét van, a Nemlét nincs.” Ehelyett ezek a fordítások többségükben egy közelebbről nem specifikált tárgyat, vagy a kutatás tárgyát megillető létezésnek a lehetségességéről illetve a tárgyat megillető nem-létezésnek a lehetetlenségéről beszélnek. Ha a kiindulópontot némiképp máshogy értelmezzük, akkor persze a további gondolatmenetnek is némiképp máshogy kell kinéznie. Ez elsősorban a 2. töredéktől a 7. töredékig terjedő szakaszra vonatkozik, ezt a szakaszt ez a szócikk mellőzi, mivel eleve a létre vonatkoztatta a 2. töredék kiinduló állításait. Amit a 8. töredék parafrázisán belül máshogy kellene előadni, az az, hogy a létező keletkezetlenségét és pusztulásmentességét is említeni kell, mivel ennek a két jegynek a bizonyításával indul a gondolatmenet, és a további jegyek bizonyításai többször is visszautalnak erre a két jegyre. Ki kellene fejteni az emberi névadás és a doxa világa közötti kapcsolatot és a gondolkodás és a létezés kapcsolatát határozottabban kell körvonalazni.
Steiger fent említett kötetén túl használható még a Kirk-Raven-Schofield kötet is (ld a Preszókratikus címszó végén), az is tartalmazza Parmenídész töredékeinek fordítását és értelmezését. StB 2006. február 11., 19:14 (CET)
- Előfeltételezésekkel nem tudok mit kezdeni. Ha előfeltételezéseid vannak, az a te bajod. Ha elolvasod a szócikk elejét, akkor ez az előfeltételezésed nem lehet meg - de valahogy csak emlegetni kell a művet, és erre A Természetről munkacím megfelel. Ókori filozófusok esetében különben is szokásos az, hogy később adtak címet a műveiknek, és így emlegetik őket, noha mindenki tudja, hogys eredetileg nem biztosan ez volt a címük. A legjobb példa erre Arisztotelész Organonja, eredetileg ezt sem nevezték Organonnnak, de mégis mindenki így nevezi.
- A többiben biztos neked van igazad. Szerintem nyugodtan javíts a cikken. Ez a "ki kellene fejteni" nagyon szép és üdvös gondolat, de szombat este nyolckor biztosan nem fogok a kedvedért könyvtárba menni (nincs is nyitva), kihozni Steigert és Parmenidészt, és kifejteni ezeket a dolgokat. Úgyhogy légyszi, ha neked megvannak az említett művek, akkor nyugodtan kezdj hozzá. Lásd még: Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat! ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. február 11., 19:22 (CET)
Ez itt nem kötekedés részemről – te pontosan tudod, hogy egy antik mű címe későbbi ragadványnév is lehet, de ez nem minden olvasó előtt magától értetődő, és éppen emiatt szokás mostanában elkerülni az antik hagyományban kétség kívül meglevő A természetről műcímet, helyette tankölteményként vagy egyenesen Tankölteményként szokták emlegetni, így, nagybetűvel. StB 2006. február 11., 19:50 (CET)
Jó, nem kötelező használni. Azt azért említsd meg valahol (már úgy értem, valahol a cikkben :-), hogy később valaki valamikor ezt a címet is adta neki. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. február 11., 20:02 (CET)