Vita:Public Relations

A Wikipédia korábbi első helyen olvasható szócikke sajnos szakmailag több okból is teljesen helytelen. Javaslom ezt a megfogalmazást törölni. Helyette az MPRSZ, illetve a CERP meghatározásait javaslom alkalmazni. Itt szeretném megjegyezni, hogy az MTA vonatkozó állásfoglalása szerint, idézem: "A public relations angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer." (Forrás: www.mprsz.hu[1])

Vitatott semlegesség

• A szócikk egyoldalúan negatívan festi le a multinacionális cégek, és különösen a PR-részlegek tevékenységét; 194.152.154.4 2005. augusztus 16., 00:21 (CEST)

Mit csinálj, mit ne csinálj

Ez szerintem nem lexikoncikkbe való. Így biztos nem.

-- nyenyec ☎ 2005. augusztus 16., 00:27 (CEST)

Hát így talán tényleg nem. Lehet, jobb törölni, mint várni, hogy valaki majd valamikor esetleg kicsit lexikonszerűbbé teszi? (Én nem akartam a nekem nagyon nem tetsző dolgokat kivagdosni, mert akkor nem sok maradna a szócikkből). :) Ali 宮 合 2005. augusztus 16., 00:49 (CEST)

Csak nem PR-os vagy? :) – KovacsUr 2005. augusztus 16., 00:57 (CEST)

Nem, egyelőre még csak közgazdász-hallgató (ugyanakkor a WP-be egyetlen ilyen témájú szócikket sem írtam, vagy fejlesztettem tovább komolyan, mert érdekelni viszont sosem érdekelt a dolog). De tanultam pl. a PR-ről is, és noha a marketing meg a menedzsment még a többi gazdasági témánál is kevésbé érdekel, az a határozott véleményem, hogy ez a cikk elfogult, és nem igazán a lényeget fogja meg. Ali 宮 合 2005. augusztus 16., 01:04 (CEST)

Én ehhez a területhez nem igazán tudok hozzászólni, bölcsész koromban még nem kellett ilyesmit tanulnom, később, mérnökhallgatóként is csak félévenként egy-egy gazdasági tárggyal gyötört meg a sors, de bevallom, így kívülállóként nehezen tudom elképzelni, hogy sokkal pozitívabb kép lenne festhető a témáról. Szakmaibb természetesen igen, a cikk egy röpirat stílusában íródott. Remélem, egy hozzáértő hamarosan kezd vele valamit. – KovacsUr 2005. augusztus 16., 01:14 (CEST)

Szerintem a közvélemény informálása, tájékoztatása semmiképpen nem tekinthető mélységesen elítélendő gyakorlatnak. Az sem feltétlenül az, ha mondjuk meg akarja győzni az embereket arról, hogy ne viszolyogjanak valamitől csak azért, mert az külföldi és számukra szokatlan. A félretájékoztatás, a ködösítés és a hazudozás viszont szerintem sem oké dolog, és valahogy ebből az egész cikkből az süt ki, mintha a PR csak, vagy elsősorban ezzel foglalkozna. Ali 宮 合 2005. augusztus 16., 02:28 (CEST)

Talán kérdezzük meg, User:Tambarat tanult kolégánkat. Ő biztosan helyre teszi, vagyis megfelelő formába "önti" a cikkat. Üdv ■ » KeFe « 2005. augusztus 16., 05:45 (CEST)

Megkérdezném én, de szerintem ő már régen elhagyta a projektet és elérhetőségét nem adta meg. Legalábbis legutóbbi szerkesztése még májusban volt, azóta semmi hír róla. Ali 宮 合 2005. augusztus 16., 06:13 (CEST)

Véleményem szerint

user:Nyenyec-nek megint igaza van, de szerintem mégsem kellene a cikket törölni. Ha egy piáros elolvassa, felháborodásában ki fogja javítani. Az a véleményem, hogy ez nem rossz cikk, csak egy kissé egyoldalúan, negatívan mutatja be a Pr-t. A Pr nem amerikai, vagy angol találmány, ezt nálunk "józan paraszti ész"-nek szoktuk emlegetni. Én sem tudok róla sokat, de azt igen, hogy nem ilyen negatív tartalmú, csak egyesek teszik azzá. Ezt jól szemléteti az idézett cikk is.

Még egy gondolat: Ha nem magyar kifejezést használunk egy cikkben, illik a kiejtését (zárójelben) felüntetni, főleg akkor, ha ez egy cikk címe. Én megpróbáltam, de ha tévednék, — javítsátok ki. Üdv. ■ » KeFe « 2005. augusztus 16., 06:34 (CEST)

Nem hiszem, hogy jó stratégia vállalhatatlan szövegekkel csábítani közreműködésre az olvasókat. Többet árt a Wikipédia hitelének, mint amennyit az esetleges "vonzereje" használ. -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 16., 15:56 (CEST)

Szócikkből kivágott részek

Píár a gyakorlatban

Szócikkből idehozott rész. -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 16., 15:56 (CEST)

Erős, fejlett multinacionális cégek is hibázhatnak, ők sem tökéletesek. Rájuk sokkal nagyobb nyomás nehezedik, mert az esetleges károsultak, a vevők és a sértettek készséggel rohannak a bíróságra, hogy kártérítést követeljenek. Ezért szinte minden multi gondosan felkészül, és a kockázatelemzés segítségével megállapítja, milyen lépéseket kell tennie egy esetleges kudarc, katasztrófa vagy kisiklás esetén. Erre való a PR (píár) szervezetük.

Védekezés

Az egyik védekeszési eszköz a készenlétben tartott nyilatkozat. Ez egy olyan, előre elkészített közlemény (amit addig kell megőrizni, amíg szükség nem lesz rá), amit arra használnak, hogy segítségével egy adott problémás ügyre vonatkozó érdeklődésekre válaszoljon a cég megfelelő, érintett szakembere. Ennek az az oka, hogy amikor bárkit megkérdeznek a helyzetről, az adandó válasz így egybevág azzal, amit arról mások mondanak a vállalatnál. Ez a dokumentum segít egyöntetű információt közölni minden hallgatósággal. Bizalmas belső információnak számítanak: ezeket a dokumentumokat csak szóban lehet felhasználni, írott alakjukban nem, vagyis ez az a terület, ahol ilyen alkalmakkor megszűnik az írásbeliség!

A gyakorlati píár politika nem píáros résztvevők esetében:

• Fel kell készülni arra, hogy egyszer a dolgok rosszra is fordulhatnak, időben kell tudni cselekedni.

• A megfelelő helyzetben szabad csak felhasználni az előregyártott nyilatkozatot, de a nyilatkozó spontán, saját szavaiba öntve.

• Nyugodtak és hidegfejű magatartást kell tanúsítani, óvatosan kell bánni lelkesedéssel és az érzelmek kimutatásával.

• Segítőkészeknek, udvariasnak és együttműködőnek kötelező lenni.

• A kérdésekre gyorsan kell válaszolni, vagy nem kell rá lehetőséget adni.

• A közleményeket a PR által már előre elkészített nyilatkozatokra és egyéb dokumentumokra kell alapozni, ha vannak.

• Ragaszkodni kell az elfogadott tájékoztatáshoz annak szépítése vagy kreatív átalakítása nélkül.

• Az interjúk előtt fel kell készülni a várható negatív kérdésekre, és ha szükséges, segítséget kell kérni.

• A lényeget kell hangsúlyozni, és ha kell, meg kell ismételni a főbb mondanivalót.

• Meg kell győződni aról, hogy a hallgatóság megértette-e píárosokat; ehhez ellenőrző kérdéseket kell feltenni.

• Figyeljni kell arra, hogy amit mond az eligazító-tájékozttaó, az a folytatott beszélgetés fő vonalába és annak mondanivalójába jól beleilleszkedik-e.

• Az újságírók által felvetett kérdéseket, ha vannak ilyenek, át kell engedni a PR támogatásnak.

Mit ne tegyenek a nem píárosok:

• Ne vegyenek részt interjúkban a PR-esek jelenléte nélkül.
• Ne idézzenek semmit szó szerint, nehogy úgy hangozzék, mintha betanult szöveg lenne.
• Ne hagyják, hogy a bírálók álláspontjának hangoztatásának csapdájába csalják őket.
• Ne próbálják védeni üzletágunk semmilyen vonatkozását.
• Ne féljenek azt mondani, hogy “nem tudom”, ha tényleg nem tudják.
• Ne mondjanak semmi olyant, amit nem látnának vissza szívesen a sajtóban, a tévében a rádióban vagy a világhálón.
• Ne hagyják, hogy válaszadásba kergessék vagy megszorongassák őket.
• Ne válaszoljanak olyan kérdésekre, amelyekre nincsenek feljogosítva, ne próbáljanak olyan kérdésekre válaszolni, amelyekre nem ismerik a választ.
• Ne mondják, hogy “no comment”, inkább azt, hogy „a cégnek az a politikája, hogy az ügy alaposabb megértése előtt nem kíván állást foglalni”.

Üzleti válság során hangoztatandó főbb üzenetek:

• A cég sokat törődik ügyfeleivel és az ügyfelei azon ügyfeleivel, akiket ez a helyzet érint.
• a vállalat elkötelezett a dologban érintett vállalati dolgozók testi épségének és jólétének megóvása mellett.
• A dolgok jelenlegi állásának ismeretében a vállalat minden szükséges és megfelelő erőforrást arra fordít, hogy ezt a helyzetet időben megoldja. Szorosan együtt dolgozik a beszállítóival, hogy az ügynek biztonságos, időbeni és hatékony lezárását megtalálja. Stb.

Firk eredeti meghatározása

A public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve PR) az áruk, szolgáltatások értékesítése céljából végzett propaganda, beleértve az előbbiekbe a nem megfogható dolgok (pl. gondolatok, nézetek) körét is. A szót a magyar gazdasági szaknyelv az angolból vette át, ahol eredetileg a kereskedelemmel foglalkozó szervezetek azon funkcióját jelentette, amely a vevőkkel, illetve a kiszolgált környezettel állt kapcsolatban azzal a céllal, hogy az adot szervezet jó hírét keltse, illetve azt megőrizze. Ebből következően a PR legfőbb érdeklődési területe az "issues", vagyis a vállalati image szempontjából problémás témák kezelése lett. Ők döntik el, hogy milyen információról lehet hírt adni, illetve mire, hogyan kell reagálni, aminek következtében sok esetben a píár a hazugság szinonímájává vált, és az ezt kiszolgáló pr-esek és újságírók pedig e hazugságok hivatalos terjesztőivé züllöttek.

A mundér megvédése érdekében az újságírók igyekeznek legalább egymást közt az alapfogalmakat tisztázni, és egységesen fellépni a őket ért vádaskodások ellen.

Ez itt fent nem a public relationsről szóló "semleges" leírás, hanem a "szakterület", illetve az ezzel foglalkozó szakemberek munkásságának kritikája. Nem állítom, hogy ez a kritika minden ízében jogtalan és használhatatlan, de ebben a formában itt egyszerűen "propagandaszövegnek" hat. Át kéne fogalmazni, mielőtt visszakerül a cikkbe.

Az első mondatról külön is: A public relations meghatározásában sajnos a marketing-szakemberek maguk sem teljesen egységesek (nekem az egyetemen több kötelező "marketinges" tárgyam volt, és mindegyiken tanulhattam egy új definíciót :P), de kétlem, hogy az itt szereplővel közülük akár egy is egyetértene (legtöbbjük ezt a public relations pejoratív félreértelmezésének minősítené). Az a cél (funkció), hogy az adott szervezet jóhírét keltse a PR, ma is nagyjából változatlan, és az "eredetileg" szócskával "meghaladottnak" bélyegzett meghatározás valójában sokkal korrektebb, mint a bevezető mondatban szereplő. --Cs. Ali # 2006. augusztus 28., 21:10 (CEST)

Rövidíthetőség

A magyar nyelv szabályai szerint nem rövidítjük, kizárólag szóösszetételekben pl. pr-szemléletmód, A piár megjelölés használata helytelen, helyesen "péer".

A magyar nyelvnek egészen biztosan nincs olyan szabálya, ami miatt a "public relations" kifejezés ne lenne rövidíthető. A "pr"-t rövidítve én több marketing-szakembertől, tanártól, stb. is hallottam, kizártnak tartom, hogy használata "többségi vélemény szerint" helytelen lenne. A "piár" rövidítés, különösen írott szövegben valóban pejoratívnak & informálisnak hathat, de ettől függetlenül nem ritka, bár általában nem szakmabeliek használják. --Cs. Ali # 2006. augusztus 28., 21:10 (CEST)

Definíciók átcsoportosítása

Több, "egymással vitatkozó" szerkesztés után a lap rendkívül "kaotikusnak" festett, megpróbáltam kissé egységesíteni, így sajnos nagyon megrövidült, de ezt muszáj volt, mert már maga a szócikk kezdett vitalappá válni. A fenti két kivágott részen kívül a CERP által adott, már elavult definíciót is kivágtam (a frissebb, később hozzáírt maradt), illetve azt a definíciót, ami szerint a public relations "az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza. A hírnév (reputation) – összetett fogalom (elfogadottság, elismertség, megbecsülés) – annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz és amit mások mondanak rólad." az alternatív meghatározások közé raktam, mert szerintem túlságosan fellengzős és nem a lényeget ragadja meg. --Cs. Ali # 2006. augusztus 28., 21:10 (CEST)

Jól tetted, tele volt zöldségekkel. Az alter részbe elég az első mondata, a második a hírnév meghatározása, mely a hírnév cikkben érdekes csak.--Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 28., 21:43 (CEST)

A public relations meghatározásai

A WIKIPÉDIA oldalain sajnos sok a zavar a public relations meghatározását illetően. Az alábbi meghatározás alapvetően elfogadható szakmai szempontból, azonban van egy kiosebb és egy nagyobb - valójában nagyon nagy hibája. Egy a fejlett (nyugati) világban már régen túlhaladott álláspontot is képvisel.

A public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, ill. piár tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot (goodwill) és támogatást építsen és tartson fenn, és mint ilyen, a marketing egy részterülete, gyűjtőfogalom.

A hiba kettős: Az egyik, maga a piár megnevezés. Manapság Magyarországon a piár megnevezést a korábbi agitációs propaganda kifejezés "korszerű" szinonimájaként használják. A világban, a szakmában - különösen a volt szocialista országokban - ezt "black piár" megnevezéssel illetik. A pr rövidítést sokan a propaganda rövidítéseként értelmezik. Dr. Szeles Péter megfogalmazása szerint piár-nak nevezni a public relations szakmát, az olyan, mintha az orvosokat csak doki-ként emlegetnénk hivatalos szövegekben. Véleményemet ebben a témában több külföldi szakmai konferencián is kifejtettem már. Véleményem hosszasan megindokolva a Fibraco a szervezeti kommunikáció lapján olvasható: http://www.fibraco.hu/new/index.php?newsmore=true&id=87&kateg=1 A másik, a nagyobb hiba: a marketing egy részterülete Ez a téves, szakmailag elavult állítás időről időre újból és újból felbukkan, pedig az MPRSZ és a Magyar Marketing Szövetség 12 évvel ezelött megegyezett ennek a téves nézetnek a helytelenítésében. A vonatkozó ajánlást az MPRSZ Veszprémi Nyilatkozatában rögzítette 1994-ben. Itt olvasható: http://www.fibraco.hu/veszprem.htm

Az egyik hozzászóló szerint a Wikipédiában olvasható CERP meghatározása is elavult. Ez az állítás annyira helytelen, hogy a CERP mai napig ezt a meghatározást használja, sőt erről a meghatározásról szó lesz az International Public Relations Association októberben megrendezésre kerülő kijevi konferenciáján is!

Magyarországon hivatalosan az MPRSZ meghatározását használjuk. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA szerint A public relations meghatározása: A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza. A hírnév (reputation) – összetett fogalom (elfogadottság, elismertség, megbecsülés) – annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot (goodwill) és támogatást építsen és tartson fenn.

Javaslom, hogy aki új public relations definiciót szeretne alkotni, az konzultáljon az MPRSZ Szakmafejlesztési Bizottságával, illetve a Magyarországon működő - többek között ezzel a feladattal is foglalkozó - Public Realtions Fejlesztéséért Alapítvány kurátoraival.

Barát Tamás Főiskolai tanár, az MPRSZ örökös tagja, a CERP nemrég leköszönt Alelnöke

Kedves Tamás,

a piár rövidítésről lábjegyzetben megjelölve szerepel, hogy elsősorban nem a szakmabeliek használják, a címsorban való szerepeltetését elterjedtsége indokolja, nem az, hogy ez a Wikipédia, vagy akár a cikk szerzői szerint "helyes"/"kívánatos"/"szakszerű" vagy akár semleges rövidítés lenne (kétségtelenül kissé pejoratív, de ettől még gyakran használja pl. a laikus sajtó).

Az alternatív (akár a szakmabeliek által [már] nem használt, elavult vagy helytelen) elnevezéseinek feltüntetése a Wikipédiában máshol is jelen van (pl. az udmurt nyelvnél a "votják" korábbi, orosz eredetű elnevezés); a zárójeles, illetve lábjegyzetben szereplő megjegyzések segítenek abban, hogy ezek elkülönüljenek az adott tudomány/szakterület által helyesebbnek, szak- vagy korszerűbbnek tartott, "preferált" nevektől. --Cs. Ali # 2007. február 26., 23:03 (CET)