Vita:Speciális relativitáselmélet

Megbeszélés hozzáadása
Aktív megbeszélések
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

MachSzerkesztés

Kellene irni Machrol.

--Math 2006. február 20., 13:52 (CET)

Maxwell-EterSzerkesztés

"Ezek az egyenletek az éter fogalmán alapultak"

ez tenyleg igy van?

A Maxwell-egyelnletek szerint a c allando minden megfigyelesi rendszerben, ugyanakkor az eter-elmelet es aklasszikus fizika szerint nem lehet allando.

Az a bizonyos szakasz az viszont valahogy ezt nem tisztazza eleg vilagosan. A feluletes megfigyelo annyit olvas, hogy a Maxwell egyenletek szerint a c allando is, meg nem is.

--Math 2006. február 20., 13:56 (CET)

IdődilatációSzerkesztés

A kifejézés, mint "idő-dilattáció" nem szerepel. A Lorenz-transzformáció körül kéne lennie szerintem. Én fontosnak tartom. -- anonim


GALILEI és az abszolut vonatkoztatási rendszer "nemlétezése"Szerkesztés

Hol mondja Galilei, hogy abszolut vonatkoztatási rendszer nem létezik? Nagyon jó lenne erre vonatkozólag valami hivatkozás. Véleményem szerint Galilei ilyesmit nem állított. Még Newton sem tud egyértelműen állást foglani ezzel kapcsolatban.

Szerintem ebben a fő cikkben sokkal több nem lehet, egy utalás van rá, és egy még nem létező szócikkre link. Vagy azt kellene megírni, vagy a Lorentz-transzformáció cikket, amelyben bővebben elmagyaráznánk minden ilyen jelenséget. -- Árpi (Harp) 2006. október 4., 16:28 (CEST)

tömegSzerkesztés

Biztos, hogy kétfajta tömeg létezik?

A tömeg az eneriga-impulzus négyesvektor nagysága!

Valamint a fotonnak van egyáltalán olyanja, hogy "nyugalmi tömeg"?

eipi-1 2007. május 14., 12:06 (CEST)

Álló foton nincs, tömege zérus!!!Mivel akkor az energiája is nulla lenne, és az energia tömeg ekvivalenciája megköveteli hogy a tömege nulla legyen!Egyébként eleve felvet egy paradoxont ez az eset ugyanis a fénysebesség állandóságának elve(amit számtalanszor bizonyítottak) kimondja hogy a négydimenziós térben egy olyan állandó ami sohasem változhat meg! A tömegekről annyit, hogy a tehetetlenségi tömeg ekvivalenciát mutat a gravitáló tömeggel. Einstein ezt az egyenlőséget használta az általános relativitáselmélet kidolgozására. Egyébként az energiáról meg az impulzusról olvashattok még a kapcsolódó lapokban!!!

Minden jót:Oli

Az éterrőlSzerkesztés

Valójában nem létezik külön éter és tér meg idő.Ezek valahogy egybe fonódnak.Az a négydimenziós tér amit Einstein "megalkotott" magábafoglalja mind a teret az időt és az étert! A fizikusok az étert egy súlyos anyagként képzelték el, mint egy zárt passzív edényt ami az elektromágnese hullámok közege. Azok a kudarcot vallott kísérletek amelyek a Föld étererhez viszonyítottsebességét akarták meghatározni azt sejtetik hogy a jelenségeknek nem csak mechanikai hanem elektrodinamikai szempontból sincsen olyan tulajdonságuk ami az abszolút nyugalomnak megfelelne. Valójában ez a relativitás elv! De lehet úgy is fogalmazni hogy a tér-idő "magában foglalja" az étert is.

(Oli)

ForrásSzerkesztés

A forrásként hazsnált jegyzet nem elérhető több, ahogy arra egy anon kolléga felhívta a figyelmünket. Írtam a jegyzet szerzőjének, hátha sikerül újra aktiválni a linket. – Jiélún de xiǎolóng(Jay kissárkánya)   papírtekercs 2010. december 14., 17:02 (CET)

A tanszék nagyon segítőkész volt és a jegyzet visszakerült a honlapra: [1]Jiélún de xiǎolóng(Jay kissárkánya)   papírtekercs 2010. december 20., 10:52 (CET)

Bohr-féle korrespondenciaSzerkesztés

"A speciális relativitáselmélet nincs összhangban több korábbi elmélettel, melyek közül legjelentősebb a Newtoni mechanika."

Ez ebben a formában egyáltalán nem igaz. Sőt! Éppen az a jelentőssége, hogy spec. esetként tartalmazza a Newtoni mechanika összefüggéseit. Ott ugyanis olyan kicsik a sebességek, hogy az idődilattáció, és a hosszúságkontrakció bár jelen vannak, de elhanyagolhatóan kis mértékben játszanak szerepet.

A Bohr-féle korrespondencia elv éppen arról szól, hogy "minden új elméletnek arra a klasszikus elméletre kell redukálódnia, amely megfelel a klasszikus helyzetre illő körülményekre alkalmazva." forrás: Hudson-Nelson:Útban a modern fizikához 43.fejezet

bagitom

Átfogalmaztam. – Opa   vitalap 2011. január 18., 17:36 (CET)

Speciális relativitáselmélet és a valóságSzerkesztés

Nem túl nehéz belátni, hogy a Speciális Relativitáselméletnek (SR) nincs köze a valósághoz. Eredményei (az idő-dilatáció, hossz-kontrakció, relativisztikus tömeg) pusztán látszólagosak. Nem értem tehát, hogy a SR ezen vonatkozásai miért nincsenek megbeszélve, sőt, hangsúlyozva. Ennek fényében az is furcsa, hogy az SR nég mindig elméletnek neveztetik; célszerűbb lenne egy módszernek nevezni. Egy olyan módszernek, amely eligazít abban, hogy hogyan "tájékozódjunk" a c ≠ ∞ miatt torzult világban.

Visszatérés a(z) „Speciális relativitáselmélet” laphoz.