Vita:Szíriai polgárháború

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Javaslat

Az esemény már egyre inkább polgárháború, lassan át lehetne akár nevezni. Doncsecz^vita 2012. június 22., 21:48 (CEST)

Sőt az ENSZ vezető beosztású személyei szerint, illetve az Egyesült Államokban is polgárháborúról beszélnek. Doncsecz^vita 2012. június 22., 21:51 (CEST)

probléma

Mély tiszteletem a szócikk bővítőinek a munkájukért. Mindazonáltal szerintem ez a cikk sokkal inkább blogjellegű, mint enciklopédikus. És nagyon hosszú, ami átláthatatlansághoz vezet. Szerintem darabolni kéne és összefoglalókat gyártani a főcikkben. Szvsz. Sierrahun ^vita 2013. október 8., 21:41 (CEST)

Bizonyos szempontból egyetértek veled, bár szerintem a blogjellegnek az oka főleg az, hogy egy folyamatban lévő eseményről van szó, így ez egyelőre olyan mint egy nagy adathalmaz, ami idővel le kéne tisztuljon. Ami a cikk darabolását illeti, támogatom az ötletet, de kíváncsi lennék, hogy Te hogyan képzeled el ennek végrehajtását. Én - mivel egy ilyen nagyobb átalakítás rengeteg időbe kerül - a közeljövőben nem tudok vállalkozni erre a műveletre, de ha úgy gondolod és van időd rá, nyugodtan szerkeszd a cikket, én majd igyekszek segíteni amiben csak tudok. --Szabi237 ^vita 2013. október 10., 17:32 (CEST)

A cikk csak annyira zűrzavaros és átláthatatlan, mint amennyire a szíriai polgárháború. :) Csodálkozom, hogy helyben még vajon tudják-e, ki kivel van. Úgyhogy a cikk erről nem tehet. --Norden1990 2014. december 29., 01:58 (CET)

Nekem úgy tűnik per pillanat, hogy a konfliktus sosem volt polgárháború igazából. Szírián kívüli országok és hatalmak beavatkozásáról volt szó kezdetektől fogva. 2014-ben aztán átcsapott a háború lángja előbb Irakba, majd Libanonba és végül Törökország is a harc színtere lett (bár nagyon apró mértékben, egy alkalommal hatolt be az ISIS, valamint a repülőgép lelövés és a rakétával átlövésekre gondolok szűkebb értelemben; tágabb értelemben Törökország az iszlamisták (ma) és a FSA (korábban) toborzóbázisa, utánpótlási vonala, stb.). Kérdéses, hogy Jordánia vajon meddig tudja megúszni a háború de facto átterjedését és hogy Izrael vajon a meg-megújulóan végrehajtott légicsapásaival vajon nem hadviselő fél-e (illetve az északról délre áttevődő nem ISIS felkelők tevékenységét vajon milyen mértékben támogatja Izrael és Jordánia: kiképzőbázisok, fegyverzés, szellős határ a kellő irányban, stb) Szóval itt ma már nem kizárólag Szíriáról van szó, ez már egy közel-keleti háborús konfliktus, amelynek egyelőre a harci súlypontja Irak és Szíria, de világos, hogy a térség nagyhatalmi játszótér, ahol az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia, Izrael és Irán érdekei ütköznek. Saját témakörömet továbbra is fontosabbnak tartom (elnézést, minden szentnek maga felé hajlik a keze), így maximum velős meglátásaimmal tudok a cikk szerkesztéséhez hozzájárulni, mea culpa. Sierrahun ^vita 2014. december 29., 12:21 (CET)

Osztom a nézetedet, ez a "polgárháború" már rég egy regionális konfliktussá alakult, az ISIS megjelenése és tevékenysége pedig már elképesztően bonyolulttá tette a helyzetet. Különösen érdekes, ahogy az addig egyértelműen Aszad-ellenes nyugati nagyhatalmak egyre békülékenyebb hangot kezdtek megütni, sőt már egy esetleges Aszad-elleni nyugati katonai beavatkozás lehetősége is - szerintem - megszűnt (a helyzet annyira kaotikussá vált, hogy már jobbnak látnak egy kiszámítható Aszad-rezsimet, mint egy kiszámíthatatlan új rendszert). Az én véleményem az, hogy ez a szíriai konfliktus is hasonló módon fog véget érni, mint a libanoni polgárháború: egyszerűen kifullad, a felek pedig - pengeélen táncoló - békét kötnek egymással. Amely a leginkább befolyásolja ezt a "jövőt", az az Iszlám Állam jövőbeli tevékenysége, kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek az "államalakulatnak" a sorsa.

Amúgy helyben sem tudják a hadviselő felek, hogy ki kivel van. Erre a legjobb példa egy tavalyi eset, amikor az iszlamista An-Nuszra Front fegyveresei lefejezték az elvileg szövetséges Liva al-Tavhid egyik vezetőjét. Amikor értesültek róla, hogy egy szövetségest fejeztek le, azzal ütötték el a dolgot, hogy az illető mártír lett, ezzel pedig szent volt a béke a két szervezet között. :D --Szabi237 ^vita 2014. december 29., 13:30 (CET)

Szerintem Líbia esete tisztább volt. Viszonylag hamar véget ért, a diktátort is megölték. A Szíriához hasonló zűrzavar csak a polgárháború befejeződése után alakult ki. Elvileg most is zajlik ott egy (második) polgárháború, de a hazai és nemzetközi média ingerküszöbét ez már nem üti meg. Szíria esetében anno nem véletlenül tört ki a felkelés, a Baasz-uralom erőszakos és elnyomó volt annak ellenére, hogy a polgárháború előtt Szíriát tartották az egyik legstabilabb és legélhetőbb közel-keleti országnak. Nem akarom elképzelni, hogy most hogyan nézhet ki Aleppó, Damaszkusz vagy Homsz... --Norden1990 2014. december 29., 15:22 (CET)

Ui.: bocs, Líbiát olvastam a libanoni polgárháború helyett. A fentiek első fele így nem releváns. :) --Norden1990 2014. december 29., 15:24 (CET)

Líbia valóban tisztább eset volt. Ennek legfőbb oka talán, hogy a líbiai ellenzék sokkal egységesebb volt (még ha voltak is kisebb súrlódások köztük), ez pedig talán annak is köszönhető, hogy a líbiai társadalom vallásilag-etnikailag kevésbé megosztott, mint a szíriai. Amit az Aszad-rezsimről írsz, azzal is nagyrészt egyetértek, de nem hiszem, hogy a szíriai ellenzék egy ennél kevésbé elnyomó rendszert ültetne hatalomba. Lehet, hogy egy ez egy kissé durván fog hangzani, de véleményem szerint (egyes, a Közel-Kelettel foglalkozó szakértők elemzéseire alapozva) az arab országokban lehetetlen a nyugati mintájú demokráciát gyakorlatba ültetni, ugyanis ezt sem a vallási, sem a társadalmi felépítés nem teszi lehetővé (persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy támogatom bármelyik véres diktatúrát is). --Szabi237 ^vita 2014. december 29., 15:53 (CET)

Egyetértek, a demokrácia nagyrészt szerintem is meghonosíthatatlan a Közel-Keleten és az Arab-világban (persze akadnak üdvös kivételek, mint Tunézia, ahol úgy látszik, talán sikerül elejét venni a szélsőséges tendenciáknak). Egy szekuláris, despotikus autoriter vezetői garnitúra (Aszad, Mubarak, Huszein stb.) még az ott élő népeknek is jobb, mint ez a vallási zűrzavar. --Norden1990 2014. december 29., 16:19 (CET)