Vita:Tórium
|
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2009. április 3. | |||
| |||
(thorium), ritka kémiai elem, mely vegyületeiben leginkább mint négy vegyértékü negativ gyök szerepel; kémiai jele Th, atomsúlya 232,4. A természetben legnagyobb mennyiségben található a thorit és orangit nevü ásványban, csekélyebb mennyiségben a piroklórban, a monazitban, gadolinitban stb. Az elemet Berzelius fedezte fel 1828. és állította elő a T.-kloridnak káliummal való redukciója útján. A T. sötétbarna por, fs. 7,7; magasabb hőmérsékletre hevítve a levegőn nagy fénnyel T.-oxiddá ég el és salétromsavban könnyen feloldódik. Fontosabb vegyületei: 1. a T.-oxid ThO2, amelyet a torit ásványból készítenek; fehér v. szürkés-sárga szinü test, mely kénsavban mint T.-szulfát Th(SO4)2 feloldódik; e só káliumszulfáttal vizben könnyen oldható kettős só 2K2SO4.Th(SO4)2 + 2H2O képez. 2. A T.-klorid ThCl4 kristályos test, mely ugy készül, hogy a T.-oxid és szén finom elegyén hevítés közben száraz klórgázt vezetnek keresztül, amikor a T.-klorid a készülék hidegebb részeire szublimálódik. tórium / Th
Név: Thor északi istenről
Rendszám: a periódusos rendszer 90. eleme
Felfedezés: Berzelius fedezte fel oxidját egy szilikátban, amit thoritnak nevezett el. Fémes alakban is előállította.
Relatív atomtömeg: 232,05
Izotópok: Huszonöt izotópja ismert 212 - 236 közötti tömegszámmal, valamennyi instabil. A Th[232] előfordul a természetben 1.4 x 1010 év felezési idővel, alfa-sugárzó. A Th[232] hat alfa-sugárzó és négy béta-sugárzó lépésen megy keresztül mielőtt stabil ólom Pb[208] izotóppá alakul. A Th[232] eléggé radioaktív ahhoz, hogy a fényérzékeny filmanyagot néhány óra alatt exponálja. A tórium radon Rn[220] keletkezésével bomlik, ami alfa-sugárzó és radioaktív veszélyt jelent.
Elektronkonfiguráció: [Rn](5f)0(6d)2(7s)2
Fizikai tulajdonságok: Jól megmunkálható, magas olvadáspontú (1827°C), lágy fém. A csoport tagjai közül a legjobb elektromos vezető. Sűrűsége 11,75 g/cm3.
Kémiai tulajdonságok: A titáncsoport utolsó eleme, de az aktinidák közé sorolják. Kémiailag aktívabb a IVb oszlop többi fémeinél. Majdnem kizárólag négy vegyértékű alakban fordul elő. A halogének 500 °C körül megtámadják. Oxigén lassan oxidálja, hevítve elég benne. Nitrogénben izzítva nitriddé alakul. Savakban oldódik, de alkálilúgokban nem.
Előfordulás: Saját ásványa kevés van, pl. a torit (ThSiO4) és a keralit. Több tóriumot nyernek azonban olyan ásványokból, amelyek csak járulékosan tartalmazzák, ilyenek a ritkaföldfémek ásványai.
Előállítás: Az ásványokból kiválasztják a tórium-dioxidot és ezt zárt bombában kalciummal redukálják. Lehetséges tórium-klorid és kősó elegyét olvadt állapotban elektrolizálni. Tisztítására jodidos módszer használható.
Felhasználás: Főleg speciális magnéziumötvözetek előállítására, valamint gázizzóharisnyák készítésére használják. Lassú neutronok hatására tórium233 keletkezik belőle ezért atomreaktorok üzemanyaga lehet.
Biológia: Radioaktivitása és a keletkező radon Rn[220] miatt jól szellőztetett helyen, körültekintéssel tárolandó.ű
Hátha használható. – Lily15
üzenet 2008. július 24., 07:37 (CEST)
Honnan van? Az eleje Pallas. SyP 2008. július 24., 11:42 (CEST)
fuel cell? szerkesztés
Homi Jehangir Bhabha valószínűleg tévedett. A tóriumot nem üzemanyagcellában (fuel cell), hanem atomerőműben kívánja hasznosítani. MZ/X vita 2011. április 21., 21:23 (CEST)
- Nem, jól írta: fuel cycle. Elnézést. MZ/X vita 2011. április 23., 12:51 (CEST)