Vita:Tudományos szkepticizmus
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 9 évvel ezelőtt
Töröltem a következő részt:
"Gondolkodásmódbéli hibák például a személyes tapasztalatok előnyben részesítése a kollegiálisan lektorált tanulmányokkal szemben („Nekem ne mondják, hogy a homeopátiában nincs semmi, nekem segített”), a bizonyítékok nem megfelelő kezelése, a bizonyítási teher áthárítása, az ok-okozat összemosása, a szükségtelen előfeltevésekkel élés (Occam borotvája)."
- Egyrészt, felesleges ebben a cikkben felsorolni a tipikus érveléselméleti hibákat, hiszen létezik érvelési hiba c. szócikk, másrészt, az anekdotikus bizonyítékok elfogadása csak bizonyos keretek között számítható érvelési hibának. A "kollegiális tanulmányok" helyessége statisztikai alapon közelíthető meg, míg az anekdotikus bizonyítékok egyedi esetekről szólnak. Abban az esetben, amennyiben az érvelés által taglalt jelenés nem tömegjelenség, hanem egyedi természetű, nemcsak nincs helye a statisztikának és a tömegtanulmányoknak, hanem éppenséggel az ezekre hivatkozás minősül érvelési hibának ("háromszor rabolt ki engem X etnikum, ergo az X etnikum minden tagja rabló"). Gyakori példája ennek a naiv kérdés, hogy mennyi a statisztikai az esélye annak, hogy a Szellő nevű ló nyeri az aktuális lovi-futamot, ebben a keretben, ahogy felteszik, a kérdésnek semmi értelme, mivel egy adott futam kimenetelének nem létezik matematikai értelemben vett valószínűsége. A kérdés megfelelő módosításával persze lehet értelmet adni, de az már egy másik probléma lesz.
- A homeopátia jó példa arra, amikor a jelenségről alkotott értelmezési keret vitás: a homeopaták egy része szerint csak az egyéni megközelítés helyes, míg a sztenderd orvoslás szerint a homeopatikus eljárások is csak statisztikusan közelíthetőek meg. A vita nagyon messzire vezet és oldalakon keresztül írhatók a pro és kontra ellenérvek, mindez a homeopátia cikkbe való, és nem ide.
- Harmadrészt, a szöveg hibásan képez kontrasztot a homeopátia hatástalanságát kimutató sztenderd, "kollegiálisan lektorált" orvostudományi tanulmányok és az anekdotikus bizonyítékra hivatkozó homeopátia-felhasználó között. A homeopátiás tanulmányok problémája ugyanis nem a lektorálás kollegialitásának a hiánya, hanem a statisztikai bizonyítékok hiánya (erről ld. fentebb), tehát nem a cikkek írásának és prezentálásának módszere, hanem a cikkek által leírt kísérletek megkérdőjelezhető volta - nem az, ahogy a cikk készül, hanem, amiről szól. A pontosság kedvéért (bár ez részletkérdés) még az is megjegyzendő, hogy a sztenderd tanulmányok tkp. nem is azt állítják, hogy a homeopátia teljességgel hatástalan lenne ("nem segít"), hanem azt, hogy a hatásuk nem vezethető vissza az alkalmazott anyagokra, hanem olyan elvekkel magyarázható, mint pl. a placebo-hatás.
♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2014. május 31., 13:33 (CEST)
- A homeopata példa lehet átgondolatlan volt. Eredetileg "Nekem ne mondják meg, hogy ez a szer nem segít, nekem bevált", de változtattam rajta, hogy ne legyen ennyire általános. A gondolkodásmódbéli hibákból pedig csak a legfontosabbakat említettem, azokat, amelykkel a leggyakrabban találkozom. Így könnyebb megértetni, hogy egy szkeptikus hogy gondolkodik. Nem kell rákattintani a fő cikkre, ahol az olvasót nyakonöntik mindenféle logikai levezetéssel, kategóriák tisztázásával és egy listával. - TopAce vita 2014. május 31., 14:24 (CEST)
- Ok, de a cikkben maradt 2-3 példa épp elég szerintem, nem ér meg egy egész bekezdést az érvelési hibák felsorolása (talán egy mondatot sem, és elég lenne a link, vagy egy zárójeles félmondat is ... de ennyi még talán belefér). Az olyan fogalmakat, amiknek már van saját cikkük, lehetőleg taglaljuk a saját cikkükben. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2014. május 31., 16:39 (CEST)