Vita:Wichmann kocsmája

Ez miféle wikipédia standardnak felel meg? Még blogbejegyzésnek is nyomorult. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.98.89.105 (vitalap | szerkesztései) 2008. október 29., 18:34‎ (CEST)

ez egy nagyon fontos hely a belvárosban. még apám is ismeri. örülök hogy létezik a szócikk – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.171.165 (vitalap | szerkesztései) 2008. október 30., 17:03‎ (CEST)

csatlakoznék, ez a kocsma helytörténeti érdekesség. Persze a szócikk attól még rövidke. Esetleg a nyitvatartási időt mégis ki lehetne venni, az nem olyan lényeges. 157.181.104.1 (vita) 2009. szeptember 15., 22:18 (CEST)

És speciel mitöl "legendás" az a kricsmi? Vagy nincs a világon másik 48 ezer csehó, ahol ne lettek volna még "legendás" berúgások? Valamit csak kéne írni ennek alátámasztására.– A hozzászólás szerzője 2001:638:904:ffc7:c1ee:31dd:5357:89a1 (vitalap •  szerk) 2012. december 11., 22:03

Nyilván mindenkinek vannak legendás lerészegedései. De Wichmann Tamás legendás sportoló volt, kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok. Profi sportkarrierje vége után nyitott sörözőt saját tulajdonú ingatlanában a Kazinczy utcában, ami akkor még nem a bulinegyed főutcájaként volt ismert.– Bajor kifli ^vita 2019. augusztus 28., 16:05 (CEST)

Szent Jupát, Moszkva tér

Én a Moszkva téri (Dékán utcai) Szent Jupát étteremben jártam, talán a 2000-es évek elején. Hogy lett az egyikből a másik? Akela ^vita 2020. február 8., 12:53 (CET)

A teljes szöveg másolmány

A szócikk teljes szöveges tartalma rövid ugyan, de 100%-ban (azaz 1:1-ben) innen van kimásolva: https://szombat.org/hirek-lapszemle/2467-bevagonirozzak-wichmann-tamas-kocsmajat. Akela ^vita 2020. február 13., 01:56 (CET)

Eredeti szöveg a szombat.hu honlapról:A kocsmát 1987-ben nyitotta meg Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később változott Wichmann kocsmájára. Sárközi Mátyás író így írta le 2006-ban megjelent Király utcáról szóló könyvében: „ Cicomátlan, deszkapadlós helyiségben, gyalultfa-asztaloknál, félhomályban ül a söröző közönség, a terem akusztikája következtében iszonyú a zaj, beszélgetni csak megfelelő decibelszámmal lehetséges, ilyesféle lehetett hajdan az Orczy kávéház kakofóniája. ” A ház falán érdekes emléktábla található: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár. Állíttatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében.” (azaz 1996-ban).