W. S. Gilbert

angol író, drámaíró, librettista

William Schwenck Gilbert (London, 1836. november 18. – London, 1911. május 19.) brit író, Arthur Sullivan zeneszerző vígoperáinak szövegkönyvírója.

W. S. Gilbert
az Elliott & Fry fotóján, 1882 k.
az Elliott & Fry fotóján, 1882 k.
SzületettWilliam Schwenck Gilbert
1836. november 18.[1][2][3][4][5]
London[6]
Elhunyt1911. május 29. (74 évesen)[1][2][3][4][5]
Grim's Dyke
Állampolgárságabrit
HázastársaLucy Agnes Turner (1867. augusztus 6. – nem ismert)[7][8]
SzüleiAnne Mary Bye Morris
William Gilbert
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiKnight Bachelor
Halál okafulladás
SírhelyeLondon

W. S. Gilbert aláírása
W. S. Gilbert aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz W. S. Gilbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
W. S. Gilbert

Élete szerkesztés

Apja, William Gilbert tengerészeti sebész volt, aki később regény- és novellaíró lett.[9] Gilbert azzal kezdte, hogy apja néhány történetét illusztrálta,[10] majd 1861-ben önállóan kezdett illusztrált történeteket, verseket és cikkeket írni, hogy növelje bevételeit. A Bab-balladák címmel megjelent verseket és a novellákat későbbi műveihez, köztük Gilbert és Sullivan műveihez is felhasználták.[11] A Bab-balladákban Gilbert egyedi stílust alakított ki, ahol a vígjáték egy nevetséges előfeltételezésből és a logikus konzekvenciák kidolgozásából jött létre, bármilyen abszurd is. Gilbert hetvenöt művének körülbelül felét 1871-től írta. Tom Robertson reformjait követően a rendezés művészetének megújítója is volt.

Amikor Gilbert írni kezdett, a színházak nagymértékben hanyatlóban voltak.[12] Ő segített megreformálni és növelni a színház tekintélyét, kezdve a German Reed Entertainments című művével.[13] A Frederic Clay által komponált Ages Ago 1869-es próbáján maga Clay mutatta be Gilbertet Arthur Sullivannek.[14] Két évvel később elkészítették első közös munkájukat.

A szabadkőművességben tagja volt az aberdeeni St Machar 54. számú páholynak.[15]

Művei (librettók) szerkesztés

  • Ages Ago (Fred Clay-jel, 1869)
  • Our Island Home (Thomas German Reeddel, 1870)
  • Thespis (1871)
  • Pygmalion and Galatea (1871)
  • Trial by Jury (1875)
  • The Sorcerer (1877)
  • H.M.S. Pinafore (1878)
  • The Pirates of Penzance (1879)
  • Patience or Bunthorne’s Bride (1881)
  • Iolanthe (1882)
  • Princess Ida (1884)
  • The Mikado (1885)
  • Ruddigore (1887)
  • The Yeomen of the Guard (1888)
  • The Gondoliers (1889)
  • Haste to the Wedding (Grossmith-szel, 1892)
  • The Mountebanks (Alfred Cellierrel, 1892)
  • Utopia Limited (1893)
  • The Grand Duke (1896)

Mozi szerkesztés

Gilbert műveiből számos filmadaptáció született, amelyek nem csak operettjei képernyőváltozatai voltak. 1906-tól forgatókönyveivel közreműködött a Gaumont néhány kísérleti filmjében, amelyek a Chronophone-t hangrendszerként használták.

Filmográfia (részleges) szerkesztés

  • A mikádó kiemelt részei, rendező: Arthur Gilbert (1906)
  • Here's a How-D'Ye-Do, rendező: Arthur Gilbert (1906)
  • The Yeomen of the Guard kiemelt részei, rendező: John Morland (1907)
  • Hope, rendezte: Rex Wilson (1919)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  7. p41676.htm#i416758, 2020. augusztus 7.
  8. inferred from timeline of events
  9. Crowther, Andrew, La vita di W. S. Gilbert Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. name=CrowtherLife
  11. Stedman (1996), pp. 26-29, 123-4, és a Foggerty's Fairy and Other Tales részletei
  12. Bond, Jessie, Introduzione. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Bond alakította a mezzoszopránt Gilbert és Sullivan legtöbb darabjában, és leírja, hogyan reformálta Gilbert a régi, viktoriánus színházat.
  13. Stedman (1996) pp 62-68; Bond, Jessie, Introduzione. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben., etc.
  14. Crowther, Andrew, Analisi di Ages Ago Archiválva 2006. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. J.S.Donaldson Famous Scottish Freemasons'. [2020. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 26.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Schwenck Gilbert című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia szerkesztés

(Sok történetet tartalmaz Foggerty tündéréből és más mesékből)