Wachenhusen Antal
Wachenhusen Antal (1850. - Besztercebánya, 1933. december 22.[1]) tábornok, vadász, madármegfigyelő, preparátor.
| Wachenhusen Antal | |
| Született | 1850 |
| Elhunyt | 1933 (82-83 évesen) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésRégi osztrák-német katonai családból származott. Testvérei voltak Wachenhusen Hellmuth minisztériumi osztályfőnök és Wachenhusen Gusztáv (?-1926[2]) tábornok-hadbiztos. Felesége Bittera Mária volt, hideghéti Bittera Kálmán főszolgabíró testvére.[3] Gyermekük Mária (1882[4]-1887) volt.
Az 1880-as években a cs. és kir. 24. vadászzászlóalj századosaként és 1890-ben a budapesti piarista főgimnázium gyűjteményeit preparátumokkal gyarapította. 1887-ben ezért miniszteri elismerésben is részesült.[5] 1889-től első osztályú százados lett.[6] 1894-ben Székesfehérvárott állomásozott, ahol a helyi ciszterci gimnázium álattani gyűjteményének végzett preparálást. 1895-től őrnagy, a 24. sz. tábori vadászzászlóaljtól átkerült a 33. sz. gyalogezredhez és Aradon szolgált.[7] 1899-ben Nápolyban volt, 1901-től alezredes,[8] majd Aradon és Fehértemplomban szolgált, majd 1905-ben a II. Lipót császár 33. gyalogezredtől átkerült a 32-sekhez.[9] 1907-ben saját kérésére nyugdíjazták.[10] A 20. század elején a besztercebányai Irgalmas Nővérek Intézetének természetrajzi gyűjteményét rovarokkal, hüllőkkel és madarakkal gyarapította. 1911-ben vezérőrnagyi kinevezést kapott.[11] 1914-ben kinevezték a fertőző betegségek elleni besztercebányai megfigyelőállomás vezetésére kinevezett miniszteri biztos mellé mint vöröskeresztes megbízottat.[12] A 32. közös budapesti háziezred ezredparancsnoka volt.
Értékes madártani gyűjteménye volt Besztercebányán,[13] amit a Madártani Intézetre hagyott, azonban gyűjteménye átadását a cseh hatóságok nem engedélyezték. Az örökösök a Madártani Intézet beleegyezésével a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek adományozták az értékes gyűjteményt. Jegyzéke az intézet irattárában volt. 1897-től a Magyar Madártani Intézet levelező tagja volt.[14] 1911-es alapításától a besztercebányai Hortensia Virágkedvelők Egyesületének alelnöke volt.[15]
Elismerései
szerkesztés- 1907 katonai érdemkereszt
Művei
szerkesztés- Ornithologiai apró közlemények
- 1894 Túzok; Csontmadár; Hósármány. Aquila 1/3-4, 165-166
- 1895 Pastor roseus L. — A sáskamadár. Aquila 2/3-4, 185-187
- 1906 Syrnium uralense. Aquila 13/1-4, 226
- Madártani jegyzetek (M. Kir. Ornithologiai Központ kézirattára)
Források
szerkesztés- Schenk Jakab 1934: Wachenhusen Antal 1850-1933. Aquila 38-41, 486
- europeana.eu 1885 körül készült esküvői fényképe a MNM-ban
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 12/219, 5 (1933. december 28.); Budapesti Hírlap 53/296, 14 (1933. december 31.); Magyarság 14/296, 19 (1933. december 31.); Nemzeti Ujság 15/296, 17 (1933. december 31.)
- ↑ Gyászjelentése; Prágai Magyar Hirlap 5/102, 5 (1926. május 5.); Komáromi Lapok 47/53, 3 (1926. május 4.)
- ↑ Bittera Kálmán gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Besztercebányai róm. katolikus keresztelési anyakönyv 1882/170 (p. 310)
- ↑ Pesti Napló 38/212 esti kiadás, 1 (1887. augusztus 3.)
- ↑ Nemzet 8/2280, 1 (1889. január 3.)
- ↑ Budapesti Közlöny 29/251, 1 (1895. október 30.); Pesti Hírlap 17/299, 13 (1895. október 31.); Székesfehérvár és Vidéke 23/131, 2 (1895. október 31.); 1895 Aquila 2/3-4, 194.
- ↑ Budapesti Közlöny 35/251, 2 (1901. október 31.)
- ↑ Budapesti Közlöny 39/100, 2 (1905. május 2.)
- ↑ Budapesti Közlöny 41/256, 1-2 (1907. november 9.)
- ↑ Budapesti Közlöny 45/42, 2 (1911. február 19.)
- ↑ Budapesti Közlöny 48/273, 4 (1914. november 22.)
- ↑ Schenk Jakab 1913: Magyarország madárvilága és madárvonulása. Aquila 20, 241; 1917 (szerk.): A Magyar Birodalom állatvilága. Madarak. p. 20, 33; Paszlavszky József 1918 (szerk.): A Magyar Birodalom állatvilága. p. 20, 33.
- ↑ 1897 Aquila 4, 186; 1903 Aquila 10, 301.
- ↑ Katarína Burkovská 2009: Banskobystrický spolok milovníkov kvetín Hortensia. Bystrický Permon VII/2, 4.
