Walter Ruttmann (Frankfurt am Main, 1887. december 28.Berlin, 1941. július 15.) német filmrendező, nevéhez több kísérleti, valamint dokumentumfilm készítése fűződik.

Walter Ruttmann
Született 1887. december 28.
Frankfurt am Main
Elhunyt 1941. július 15. (53 évesen)
Berlin
Állampolgársága német[1]
Foglalkozása filmrendező
Iskolái Eidgenössische Technische Hochschule (építészet)
Halál okaEmbólia

A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Ruttmann témájú médiaállományokat.

Élete, pályájaSzerkesztés

Lichtspiel Opus I (1921)
Lichtspiel Opus II (1922)

Zürichben építészetet, Münchenben festészetet tanult. Az első világháborúban a fronton harcolt. 1919-ben reklámfilmek készítésével kezdte pályáját, az 1920-as évek elején kísérleti jelleggel rövid absztrakt filmeket forgatott (Opus I. – IV.). Ő készítette el Fritz Lang Niebelungok-filmjének egyik részletét, később animációs filmrészleteket forgatott, díszlettervezőként is dolgozott. Legismertebb, filmtörténeti jelentőségű munkája a Berlin, egy nagyváros szimfóniája című dokumentumfilm (1927), melyben a német főváros egy hétköznapját ábrázolta aprólékos hitelességgel. Hasonló szellemben készítette 1929-ben következő dokumentumfilmjét, A világ melódiájá-t. Közreműködött Abel Gance (A világ vége) és Jean Renoir (Éjszaka a keresztúton) filmjeinek vágási munkáiban. A kezdetben teljesen apolitikusnak indult, elsősorban formai megoldások iránt érdeklődést mutató rendező később a nemzetiszocialista ideológia hatása alatt a nácizmust, a német fegyveres erőt magasztaló filmeket készített. Új propagandafilmje forgatása közben a keleti fronton megsebesült, néhány nap múlva egy berlini kórházban halt meg.

Fontosabb filmjeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)