A West End Blues King Oliver feszes, tizenkét ütemű blues-kompozíciója. Leggyakrabban instrumentálisként adják elő, bár Clarence Williams(wd) szövegével is elő szokták adni.

West End Blues
dzsessz
Joe „King” Oliver
Joe „King” Oliver

ZeneszerzőKing Oliver
DalszövegíróClarence Williams
Megjelenés1928

King Oliver és a Dixie Syncopators 1928. június 11-én készítette az első lemezfelvételt a Brunswick Records számára. Clarence Williams 1928-ban többször is felvette a dalt, először Ethel Waters énekessel, majd Irene Mims-szel, (azaz Hazel Smith-szel; King Oliver trombitálásával, majd Katherine Hendersonnal is.

A darab címe a Pontchartrain-tó legnyugatibb pontjára utal New Orleansban. Itt volt az utolsó a trolibuszmegálló a tó felé, ahol virágzó nyári üdülőhely volt élőzenével, táncpavilonokkal, tenger gyümölcseit kínáló éttermekkel és strandokkal.

A szám dzsessz-sztenderddé vált.

Híres felvételek

szerkesztés

Érdekességek

szerkesztés
  • Zutty Singleton (dobos) felvétele 1979-ben bekerült a Grammy Hall of Fame-be.
  • Billie Holiday a "West End Blues" említette első helyen a scat-énekléssel kapcsolatban.
  • Armstrong a "West End Blues" később több verziót is felvett − többek között az 1947-es New Orleans című filmhez, és az All Stars-hoz is.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a West End Blues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.