Weta
A weta elnevezés több mint 70 új-zélandi rovarfaj összefoglaló elnevezése, melyek az Anostostomatidae és Rhaphidophoridae családokhoz tartoznak. A weták ősei valószínűleg az alsó kréta földtörténeti korban alakultak ki, a fosszilizálódott maradványok tanúsága szerint Ausztráliát és Ázsia egy részét is benépesítették, napjainkra azonban csak Új-Zélandon és Óceánia szigetvilágának egy részén maradtak fenn. A weta elnevezés a maori nyelvből származik.
weta | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Hím Wellington fa weta (Hemineida crassidens)
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz weta témájú kategóriát. |
Általános jellemzőik
szerkesztésA weták a világ legnagyobb és legsúlyosabb rovarjai közé tartoznak. Megjelenésüket tekintve leginkább a szöcskékhez és tücskökhöz hasonlítanak, ezektől azonban megkülönbözteti őket nagyon megnyúlt és tüskés hátsó lábuk. A weták többsége ragadozó, kisebb rovarokkal táplálkozik, egyes fajok azonban zuzmókat, leveleket, virágokat és gyümölcsöket fogyasztanak. Éjszaka aktív rovarok.
Élőhely, elterjedés
szerkesztésA weta fajok többsége napjainkban Új-Zéland szigetein él, de előfordulnak Új-Kaledónia szigetén és a Chatham-szigeteken is.
Élőhelyük változatos, egyaránt előfordulnak alpesi környezetben, erdőkben, mezőkön, barlangokban, de az emberi településeket is kedvelik, ahol ugyanazt a szerepet töltik be mint az egerek és a patkányok.
Weta fajok
szerkesztésAz óriás weták (Deinacrida spp.) közé 11 faj tartozik. A legnagyobb weta fajok, hosszúságuk elérheti a 100 mm-t, súlyuk 20 - 30 g között mozog. Az óriás weták közül legnagyobbra növő faj a Kis-Barrier-szigeti weta (Deinacrida heteracantha), az egyik fogságban tartott példány elérte a 70 g testsúlyt, ezzel a valaha élt (és feljegyzett) legsúlyosabb rovarként került be a rekordok könyvébe.
Fa weták
szerkesztésA fa weták közé hét faj tartozik, amelyek kizárólag Új-Zéland északi szigetén és a déli sziget északi illetve középső részén fordulnak elő. Mint nevük is mutatja, elsősorban faüregekben élnek, növényi anyagokkal és kisebb rovarokkal táplálkoznak. A fa weták közepes méretűre, átlagosan 40 mm hosszúságúra nőnek. A hím weták a nőstényeknél nagyobbakra nőnek és kifejlettebb rágószervvel is rendelkeznek.
A fa weták előszeretettel választják lakóhelyül a városok zöldövezeteit, alapjában véve békés állatok, de ha veszélyben érzik magukat, harapnak, harapásukkal pedig fertőzéseket is továbbíthatnak az emberi szervezetbe.
A hét fa weta faj a következő:
- Az aucklandi fa weta, vagy a maori bennszülöttek nyelvén tokoriro (Hemideina thoracica) Új-Zéland északi-szigetén fordul elő.
- A Wellington fa weta (Hemideina crassidens) Új-Zéland déli szigetének északi és északnyugati részén fordul elő.
- A Hemideina trewicki kizárólag a Hawke's Öböl térségében fordul elő.
- A Hemideina femorata a déli sziget középső területeinek lakója-
- A Hemideina ricta már kizárólag a Banks-félszigeten fordul elő, veszélyeztetett faj.
- A Hemineida broughi a déli sziget nyugati, tengerparti részének bozótosaiban fordul elő.
- A Hemineida maori a déli sziget magas hegyvidékein fordul elő, a többi fa weta fajtól eltérően kövek között, üregekben él.
Agyaras weták
szerkesztésAz agyaras weták elnevezésüket a hímek rágószerveit védő agyarszerű képződményről kapták, melyet a riválisaik elleni harcra használnak. A nőstények nem rendelkeznek "agyarakkal". Az agyaras weták kizárólag ragadozók, földigilisztával és kisebb rovarokkal táplálkoznak. Az agyaras weták közé három faj tartozik, az északi agyaras weta (Anisoura nicobarica), mely a fa wetához hasonlóan faodúkban él, a mercury-szigeteki agyaras weta, mely földbe vájt odúkban él, odúját falevelekkel álcázza, illetve a Raukumara agyaras weta (Motuweta riparia), mely kizárólag a Raukumara-hegy környékén fordul elő.
A mercury-szigeteki agyaras wetát 1970-ben, a Raukumara agyaras wetát 1996-ban fedezték fel. A helyi zoológusok véleménye szerint az új-zélandi szigetvilágban még több, máig nem azonosított agyaras weta faj is előfordulhat.
A mercury-szigeteki agyaras weta a legveszélyeztetettebb weta faj, megmentésére jelentős természetvédelmi erőfeszítések zajlanak.
Földi weták
szerkesztésA földi weták közé mintegy 40 faj tartozik. Új-Zéland mindkét szigetén, illetve a környező szigetvilágban is előfordulnak. Mint nevük is mutatja, földbe vájt üregekben élnek, táplálékukat, mely más rovarokból és gyümölcsökből áll, éjszaka szerzik be.
Barlangi weták
szerkesztésA barlangi weták közé mintegy 60 faj tartozik, elterjedési területük elsősorban a barlangokra terjed ki, de előfordulhatnak magasabban fekvő erdőkben és alpesi környezetben is. A barlangi wetákra a hosszú, karcsú hátsó lábak és a nagyon hosszú csápok jellemzőek.
Természetvédelmi helyzetük
szerkesztésA weták természetes ellenségei az emberek betelepedése előtt csak egyes madárfajok, elsősorban a weka és a kivik, illetve a denevérek voltak. Az emberrel együtt betelepülő házi macskák, kutyák, patkányok és sündisznók azonban jelentősen megtizedelték a weta állományt, napjainkban 16 weta fajt tartanak nyilván veszélyeztetettként. Megmentésükre az 1970-es években indítottak természetvédelmi programot.
Források
szerkesztés- Johns, P. M.: "The Gondwanaland weta: family Anostostomatidae (formerly in Stenopelmatidae, Henicidae or Mimnermidae): nomenclatural problems, world checklist, new genera and species", in: Journal of Orthoptera Research (Orthopterists' Society), 1997.
- New Zealand Invertebrate Speciation
- [www.doc.govt.nz/upload/documents/science-and-technical/tsrp25.pdf Department of Conservation]
- "A Key to the Tree and Ground Wetas of New Zealand"