Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-19
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma
Nemzetnevelés
szerkesztés
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- A nemzetnevelés mibenléte után kerestem a google-val. Itt nincs róla cikk, de máshol jó anyagokat találtam: http://www.kislexikon.hu/nemzetneveles.html, http://www.mmi.hu/szin/szin8_1/kodaly_idezet.htm, http://www.bethlenalapitvany.com/index.php?me_id=7&sz_id=9, http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nemeth_MP9734.pdf.
- Nem tudtam azonban egy dologban tiszta vizet önteni a pohárba. Mi volt, nem a felfogása, hanem a *gyakorlata* a nemzetnevelésnek a különböző nemzetiségekkel és vallásokkal kapcsolatban? Vegyük mondjuk a zsidóságot példaként.
- --Felhi Csaba vita 2009. december 19., 16:14 (CET)
Idemásolva Felhi Csaba üzenőlapjáról:
Tisztelt Felhi Csaba!
Mentoromtól értesültem, hogy érdeklődik, kérdései vannak a "nemzetnevelés" fogalom tartalma, a szó jelentése iránt. Megadott különböző linkeket, amiken utána nézett a jelzett kérdésnek. Azt hiszem, Ön a 19–20. századi magyar (de európai) pedagógiatörténete egyik nagyon gyakran használt szavának jelentésére kérdez rá. Most nincs időm arra, hogy az Ön által jelzett linkeken található szövegeket elolvassam. Meg fogom azt tenni, és akkor, ami tőlem telik, válaszolok, hozzászólok a feltett kérdéséhez. Közlöm Önnel a saját véleményem is. Annyit előre jelezhetek, hogy mint legtöbb un. általános fogalom tartalmában (intenciójában) történetileg determinált. Ezért aztán semmiképpen sem lehet egy, minden időben érvényes(?) fogalomdefiníciót, vagy szójelentéstartalmat megadni.
Áldott Karácsonyt kíván Önnek: Orosz Gábor
Tisztelt Felhi Csaba!
2009. december 20-án az Önnek írt levelemben ígértem, hogy elolvasom az Ön által megjelölt linkek szövegeit a „nemzetnevelés”-ről. Megtettem.
Amint az előző levelemben jeleztem a „nemzetnevelés” szóval jelölt fogalom tartalma történetileg változó. Összefügg ez azzal, hogy maga a „nemzet” fogalma koronként változó sajátosságokkal rendelkezik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nemzetnevelés kérdésével foglalkozó pedagógusok–politikusok is – az azonos jegyek mellett – különböző tartalmi jegyeket adnak a fogalomnak. A fogalomtartalom eltérőségét Mészáros professzor szócikk-leírása érzékelteti legjobban (a professzornak ezt a megfogalmazását nem ismertem, de ismerem véleményét a problémáról), bár őnála is – ez természetes – az irodalomajánlásban jelen van a saját nemzetnevelés-felfogása. Mészáros professzor szócikk-leírásban konkrétan olvasható, hogy történetileg nagyon különböző értelmezése van a nemzetnevelésnek. Erre utalhatnak az irodalomként megadott művek, hiszen Makkai, Márai, vagy nem is szólva a Magyarságtudomány és nemzetnevelés című a Denreceni Nyári Egyetemen elhangzott előadásokat közlő kötetről, nagyon eltérő elméleti alapozású nemzetfogalmat használnak és még eltérőbb gyakorlati nevelési elképzeléseket írnak le. Az 1940-es évek magyarországi nemzetnevelési koncepciónál a Mészáros professzor úr által említetteken túl hatásában jelentősként megemlíthető Karácsony Sándor elképzelése, de mások is a nyilasoktól kezdve akár a kommunistákig.
Imre Sándor nemzetnevelési koncepciója az 1912-es kötetéhez képest a későbbiekben talán kevésbé változik. Véleményem szerint azonban az a probléma nála, hogy Magyarország helyzete jelentősen megváltozott az 1930–1940-es évekre. (Az 1920-as években – 1922 után – Imre nem különösebben foglalkozott a nemzetnevelés kérdéseivel. Az 1930-as évek második felétől azonban divatosabb lett ő, de akkor már a század elején megírt elképzeléseit kellett védenie, nem is szólva arról, hogy az 1945-ös halála után az ő 1912-es gondolataira hivatkoztak az általános-, majd az állami általános iskola megteremtésénél. A reá hivatkozást tartalmilag teljesen indokolatlannak tartom, mint ahogy azt is hiányolom az 1912-es Imrénél, hogy úgy hivatkozik, kapcsolódik a magyarországi reformkori eszmékhez, hogy nem fejti ki (nem érzékeli): 1912-ben más állapotok vannak már Magyarországon, mint a reformkorban. – Megjegyzem: a Németh–Pukánszky tanulmány keveset mond Imre nemzetnevelési koncepciójáról; legfeljebb csak azért érdemes olvasni a szöveget, mert a szegediek kissé megbillent értékítélete, pontatlanságai észlelhető a tanulmányban.
Felhívnám a figyelmét arra, hogy a magyarországi nemzetnevelés gondolatának nemzetközi összefüggéseit, tudomásom szerint, senki nem kutatta. Pl. a 19. századi Európában Fichte nagyon karakterisztikus megközelítésben vetette fel a nemzetnevelés gondolatát, igényét. A Reden an die deutsche Nation nemcsak a fasiszta, de más nemzetnevelési elképzelésekre is hatással volt Magyarországon. Szinte említeni sem illik ezeket a beszédeket a mai magyarországi nemzetneveléssel kapcsolatos publikációkban. – Tehát: a nemzetnevelés gyakorlata és elméletének problémái nagyon erősen kapcsolódnak a mindenkori politikai helyzethez, törekvésekhez. Ma is. A nemzetnevelés pedagógiai elméleteit és a történéseket ennek tudatában érdemes vizsgálni.
Ennyi. Remélem, mégha olykor kritikus eltartással is, gondolataim segítik Önt abban, hogy a nemzetnevelés fogalmával és gyakorlati vonatkozásaival foglalkozzék.
Üdvözli: Orosz Gábor
Tisztelt Felhi Csaba!
Tegnapi levelemhez kötődve felhívom figyelmét arra, hogy a nemzetnevelés kérdéséről, megítélésem szerint, gyorsan tájékozhat az első magyarországi Pedagógia Lexikonból. A lexikon 1. kötete 1933-ban jelent meg. A 2. kötetben (1936) a „nemzetnevelés” címszó az 1. kötet „hazafias nevelés”-hez utal. Ezt a címszót Barankay Lajos jegyzi. Magam is szerencsésebbnek tartom a „hazafias nevelés” fogalmat értelmezni, mint a „nemzetnevelés” fogalmat. A „nemzetnevelés” szó, ma már, inkább pedagógiaelméleti irányzatot jelöl és Magyarországon elsősorban Imre Sándor nevéhez köthető. Barankay ugyancsak hozzá kapcsolja a magyar nemzetnevelés elméletének megalkotását. (Pedagógiai Lexikon 1. rész – szerkesztették: Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc – Révay Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1933, 813–815.) – Az adott kötetben Imre Sándorról is olvashat (Kenyeres Elemér írása). Megismerhet róla olyan fontos életadatokat, amik a WP Imre Sándor címszavában meg sem elmítődnek.
Üdvözli: Orosz Gábor
Orosz Gábor János (vita | közrem. | törölt szerk. | )