Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2019-01-27

Ősbobbanás szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Nem tiszta előttem az az únos-úntalan állítás, hogy a fény az ősrobbanás után 380000 évvel jött létre. Először is: a fény az elektromágneses spektrumnak egy igen kicsiny tartománya. Az ősrobbanás időpontjában kellett lennie elektromágneses sugárzásnak, amelynek sugárnyomása jelentős szerepet viselt a tágulás (inflációs fázis és a következő) folyamatában. Ennek frekvenciája a kvantumelmélet értelmében nem lehetett nagyobb 1043 Hz-nél, s ehhez 1032 K hőmérséklet tartozott.

A Feketetest-sugárzás szerint a háttérsugárzás jelenleg 2,725 K hőmérsékletű. Mindebből feltételezetem, hogy a világegyetemben uralkodó elektromágneses sugárzás frekvenciája tart a nullához, hullámhossza a végtelenhez, és hőmérséklete a nullához (hőhalál elmélet).

Mindezek alapján az merült fel bennem, hogy az elektromágneses sugárzás frekvenciája a maximumtól a nulla felé tart, és kellett lennie egy olyan időpontnak, amikor az éppen megegyezett a látható fény frekvenciájával. De mi lenne, ha ezt az időpontot nem a fény, hanem a közepes infravörös tartomány frekvenciájára alapítva számították volna ki? Akkor a 380000 év helyett esetleg egymillió év jött volna ki.


Másrészt hasonló kérdés vetődik fel bennem ezzel az eseménnyel kapcsolatban. Az, hogy az ősrobbanásnál jelentkező nyomás 10113 Pa, amely a terjeszkedő anyagból származik, valamint az elektromágneses sugárzás sugárnyomása akkora sebességű terjeszkedésre kényszerítette az elemi részecskéket, amely az alapvető fizikai törvények által megengedett maximális sebesség; azaz: a fénysebesség. Ergo, a terjeszkedés sebessége azért volt fénysebességű, mert ennél nagyobb sebesség nem is létezik. El kellett telnie tehát 380000 évnek ahhoz, hogy a térfogatnövekedés által létrehozott anyagi terjeszkedés sebessége lecsökkenjen; a fény terjeszkedése viszont nem. Tehát az anyag már lassabban terjeszkedett az elektromágneses sugárzás sebességénél. Ha ez így van, akkor a jelenség nem a fény tulajdonságaiból származik, hanem a világegyetem térfogatából, vagyis anyagi tulajdonságokból. És nem is a fényre vonatkozik, hanem általánosságban az elektromágneses sugárzásra.

A foton energiája legfeljebb h.f = 10-34.1043=109J lehet (hozzávetőlege adat).

Nos, fény, vagy nem fény? MZ/X vita 2019. január 27., 17:14 (CET)[válasz]

Fizikához nem igazán értek, de én a következőt gondolom. A fény, mint jelenség, néhány másodperccel az ősrobbanás után már létezett. A 370000 év arra vonatkozik, hogy előtte a világ nagyrészt olyan átlátszatlan volt, hogy ami fény volt, az nem tudott messzire menni, rögtön elnyelték az anyagi részecskék. 370000 év múlva viszont már olyan kevés anyag maradt, hogy a fény el tudott repülni távolra is, ezért ami háttérsugárzás jön hozzánk, az onnantól kezdve keletkezett. Lásd w:en:Photon epoch. – b_jonas (üzenj) 2019. január 28., 01:33 (CET)[válasz]

MIG 15-ös repülőgép katasztrófája szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Taszáron voltam katona 1960 - 62 között. Valószínűleg 1962-ben, gyakorló repülés közben lezuhant egy MIG-15 típusú gép. A pilótája nevére már nem emlékszem. Nem találom a lezuhant gépek felsorolásában.  :
--Rusz Ottó vita 2019. január 27., 21:17 (CET)[válasz]
válasz
@Rusz Ottó: Nem lehet, hogy 1963-ban történt ez, mert a gép típusa is és a település is stimmel: "1963. június 6. Taszár Lezuhant a 774-es oldalszámú MiG-15 UTI, Szocsi Miklós alezredes könnyű, Sebestyén István százados súlyos sérülést szenvedett." 𝕴𝖚𝖑𝖎𝖚𝖘 𝕬𝖊𝖌𝖎𝖉𝖎𝖚𝖘 2019. január 27., 21:56 (CET)[válasz]