Willem Barents

holland hajós és felfedező, az északi sarkvidéki expedíciók úttörője

Willem Barents, hollandul Willem Barentsz (Hollandia, Nyugati Fríz-szigetek, Terschelling, ?1550. – Oroszország, Novaja Zemlja, 1597. június 20.) holland hajós és felfedező, az északi sarkvidéki expedíciók úttörője.

Willem Barents
Született

Formerum[3]
Elhunyt1597. június 20. (46-47 évesen)[2][4][5][6][7]
Novaja Zemlja[3]
Állampolgársága
Házastársawife of Willem Barents
Foglalkozása
  • felfedező
  • térképész
  • sarkkutató
  • navigátor
  • tengeri utazó
  • hajóskapitány
Halál okaskorbut
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Barents témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Első útja (1594) szerkesztés

1594 június 6-án hagyta el Amszterdamot négy hajóval, hogy Szibériától északra keresse a feltételezett Északkeleti átjárót. A hajóraj parancsnoka Cornelis Naij tengernagy volt, a vállalkozás igazi lelke azonban Barents kormányos, akinek tervei alapján északról akarták megkerülni Novaja Zemlját.

Második útja (1595) szerkesztés

A következő évben már hét hajóval indult a szibériai partvidék és a Vajgacs-sziget közti szoros felé, de a fagyok beállta előtt nem érte el a nyílt vizet.

Harmadik útja (1596) szerkesztés

Harmadik utazása sem érte el a célt, és eközben életét vesztette. Ezen az úton két hajója volt. Az utazás közben megpillantották a Medve-szigetet (Bjørnøya) és Svalbardot (Spitzbergák). Itt a hajói szétváltak.

Barents hajója – miután észak felől megkerülte Novaja Zemlját – átjárót keresett a Kara-tengerre, de a jég fogságába esett. Novaja Zemlján kellett telelniük. Ők voltak az első európaiak, akik túlélték a sarki telet. A hajó egy részét szétszedték, és a fájából építettek menedéket maguknak. Mivel a jég még 1597 első felében is fogva tartotta a hajót, úgy ítélték meg, hogy nem maradhatnak tovább, ezért a legénység június 13-án két, fedélzet nélküli csónakon útnak indult. A többség megmenekült, de Barents június 20-án meghalt.

A Novaja Zemlján töltött szörnyű tél történetét Gerrit de Veer, a hajó ácsa örökítette meg naplójában. Ő volt, aki először számolt be a Novaja Zemlja jelenségként ismert légköri anomáliáról.

Telelőhelyét, faházát 1871-ben, naplójának egy részét 1875-ben találták meg. Számos hagyatékát Hágában őrzik.

Róla neveztek el több földrajzi fogalmat:

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c NNDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 20.)
  3. a b c ECARTICO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 16.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  7. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  8. http://darwin-online.org.uk/content/frameset?pageseq=1&itemID=A813&viewtype=text

Források szerkesztés

További információk szerkesztés