William Prout (Horton, Gloucestershire, 1785. január 15.London, 1850.április 9.) angol kémikus, orvos. Életművének legmaradandóbb tétele az atomok oszthatóságának feltételezése.

William Prout
Prout William painting.jpg
Életrajzi adatok
Született1785. január 15.
Horton
Elhunyt1850. április 9. (65 évesen)
London
Ismeretes mint
Nemzetiség angol
Állampolgárság Nagy-Britannia Egyesült Királysága
Házastárs Agnes Adam
Iskolái
Pályafutása
Szakterület fizika, kémia
Kutatási terület atomelmélet
Szakmai kitüntetések
Copley-érem (1927), megosztva
Akadémiai tagság

Hatással voltak rá
  • John Dalton
  • A Wikimédia Commons tartalmaz William Prout témájú médiaállományokat.

    Élete, munkásságaSzerkesztés

    17 éves koráig papnak készült, majd a természettudományok felé fordult és egyetemre ment. Orvosdoktorként végzett. Londonban praktizált, és közben szerteágazó természettudományos (főleg élettani) kutatásokkal próbálkozott.

    Ő fedezte fel, hogy a gyomorsav sósavat is tartalmaz, és azt sikeresen desztillálta belőle. Megállapította, hogy a táplálkozás, illetve emésztés lényege a természetes úton kialakult szerves vegyületek kémiai átalakulása. Megállapította a tápanyagok fő kategóriáit:

    • fehérjék,
    • szénhidrátok,
    • zsírok.

    Ezeket a kategóriákat és elnevezéseiket máig használjuk.

    Legnagyobb eredményét a fizikai kémiában érte el az atomok oszthatóságának kimondásával. Abból, hogy az általa ismert atomsúlyok a hidrogén atomsúlyának közel egész számú többszörösei voltak, 1815-ben arra következtetett, hogy a hidrogéné a legegyszerűbb atom, és a többi elem atomjai hidrogénatomokból állnak össze — a hidrogénatomok „a világmindenség első és utolsó építőkövei”. Ez az elképzelés sokaknak tetszett, mégis feledésbe merült. Abban az időben ugyanis még nem tudtak az izotópokról, és amikor J. J. von Berzelius egy sor elemről kimutatta, hogy atomsúlyaik távol állnak a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröseitől, ezt a Prout-hipotézis cáfolatának értelmezték.

    FordításSzerkesztés

    Ez a szócikk részben vagy egészben a William Prout című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

    JegyzetekSzerkesztés

    ForrásokSzerkesztés

    • Radnóti Katalin: Az atomfogalom történetéből. Fizikai Szemle 1997/5. 192.o.
    • Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
    • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 153–154. o. ISBN 963-9257-14-1