Xhevat Korça

albán politikus, pedagógus, történész

Xhevat Korça (nevének ejtése d͡ʒɛvat kɔɾt͡ʃa; Görice, 1893. január 10.Burrel, 1959. július 27.)[1] albán politikus, pedagógus, történész. 1941-től 1943-ig Albánia oktatásügyi minisztere volt.

Xhevat Korça
Született1893. január 10.
Görice Oszmán Birodalom
Elhunyt1959. július 27.
(66 évesen)
Burrel Albánia
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
  • politikus
  • pedagógus
  • történész
Iskolái
  • Zoszimaia
  • Bécsi Egyetem
  • Albánia 28. oktatásügyi minisztere
    Hivatali idő
    1941. december 3. 1943. január 4.
    MiniszterelnökMustafa Kruja
    ElődErnest Koliqi
    UtódNdoc Naraçi
    SablonWikidataSegítség

    Életútja szerkesztés

    A délkelet-albániai Görice (ma Korça) városában született. A jó hírű janinai Zoszimaia(wd) gimnázium elvégzése után 1917-től a Bécsi Egyetem bölcsészkarának hallgatója volt, ahol Szkander bégről írt diplomamunkájának megvédésével 1922-ben szerezte meg történészi oklevelét. Hazatérését követően 1923-ban kinevezték az akkor megnyitott shkodrai gimnázium első igazgatójává. 1924-ben támogatta az Amet Zogu autokrata politikai stílusa ellen fellázadó júniusi forradalmat. Miután 1924 decemberében Zogu visszaszerezte és megszilárdította a hatalmát, Korça elhagyta az országot, és a következő négy évben belgrádi emigrációban élt, Henrik Barić(wd) irányítása alatt a Belgrádi Egyetemen tartott albán nyelvi kurzusokat. Időközben Zogu ügynökei két alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene, így Korça 1928-ban Ausztriába települt át, ahol rövid bécsi kitérő után Grazban lakott egészen 1936-ig, amikor Fiuméban telepedett le.[2]

    Miután a fasiszta Olaszország 1939 áprilisában megszállta Albániát és elűzte Zogut, 1939 augusztusában Korça is hazatért. 1940-ben az államtanács tagjaként törvénykezési kérdésekkel foglalkozott, egyidejűleg 1940–1941-ben történészként részt vett a Királyi Albanológiai Intézet(wd) tevékenységében.[3] 1941. december 3-a és 1943. január 4-e között Mustafa Kruja kormányában vezette az oktatásügyi tárcát.[4] 1943 októberében szülővárosa képviseletében megválasztották az albán nemzetgyűlés tagjává, de Korça nem vette át a mandátumát, 1944-ben viszont ismét bekerült az államtanácsba. A második világháború végóráiban, 1944. november 16-án a hatalmat átvenni készülő kommunisták letartóztatták Korçát, és a háborús bűnökben ítélkező különbíróságuk 1945 áprilisában a nép ellenségeként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Korça burreli börtönében, a rabok tiltakozó éhségsztrájkja következtében fellépő komplikációkba halt bele 1959. július 27-én, hatvanhat éves korában.[5]

    Jegyzetek szerkesztés

    1. Dervishi 2012 :160.; Elsie 2013 :252. (halálának időpontjául 1959 júniusát közli).
    2. Dervishi 2012 :160.; Elsie 2013 :252.
    3. Dervishi 2012 :160.; Elsie 2013 :252., 283.
    4. Dervishi 2012 :26–27.
    5. Dervishi 2012 :160.; Elsie 2013 :252–253.

    Források szerkesztés

    • Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
    • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3