Xiphactinus audax

fosszilis csontoshal-faj

A Xiphactinus audax a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának Ichthyodectiformes rendjébe, ezen belül a Ichthyodectidae családjába tartozó fosszilis faj.

Xiphactinus audax
Evolúciós időszak: Késő kréta
Xiphactinus audax miközben egy Gillicus arcuatust fal fel
Xiphactinus audax miközben egy Gillicus arcuatust fal fel
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Ichthyodectiformes
Család: Ichthyodectidae
Alcsalád: Ichthyodectinae
Nem: Xiphactinus
Leidy, 1870
Faj: X. audax
Tudományos név
Xiphactinus audax
(Leidy, 1870)
Szinonimák
  • Portheus molossus Cope
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Xiphactinus audax témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Xiphactinus audax témájú kategóriát.

A Xiphactinus csontoshal-nem típusfaja.

Leírása szerkesztés

 
Rajz a Xiphactinus audaxról

A Xiphactinus audax 87-65 millió évvel élt ezelőtt a késő kréta korban.

A Xiphactinus audax háti része sötétkék, a hasi része világos ezüstös színű volt, ez segítette az álcázásban. Így könnyen beleolvadt a környezetébe, úgy fentről nézve, mint alulról. A hal hossza 5,1 méter lehetett.[1] Éles fogainak és erős farkának köszönhetően e halfaj nagyon jó vadász volt.

Ez a halfaj az óceán felső rétegében vadászott a legszívesebben. Tápláléka nagyobb testű halakból állott, ezek között 2 méteres példányok is akadtak, de ha lehetősége volt rá, vízimadarakat is megpróbált fogni. Zsákmányai között lehetett a vízen úszó Hesperornis is.

Mindenekelőtt e halfaj kitűnő úszó volt. Képes volt utolérni vagy elhagyni minden más vele kortárs vízi élőlényt. A legnagyobb sebesség amit elérhetett a 60 km/h volt. A vízből kiszökve és visszacsapódva szabadult meg a parazitáktól, melyek a bőrében élősködtek. Nagy mérete és ragadozó életmódja nem óvta meg a támadásoktól. Ha megsebesült, nagy mérete könnyű célponttá változtatta. Legfőbb ragadozói, a mosasaurusokhoz tartozó Tylosaurus és a Cretoxyrhina mantelli cápák voltak.

Lelőhelyek szerkesztés

 
Xiphactinus audax megkövesedett csontváza

Xiphactinus audax-maradványokat találtak Észak-Amerika területén, ott ahol a kréta korban a Nyugati Belső Víziút feküdt. 2003-ban Csehországban találtak egy hiányos koponyát, melyről feltételezik, hogy egy új Xiphactinus-faj.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Shimada, Kenshu, and Michael J. Everhart. "Shark-bitten Xiphactinus audax (Teleostei: Ichthyodectiformes) from the Niobrara Chalk (Upper Cretaceous) of Kansas." The Mosasaur 7 (2004): 35-39.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés