Főmenü megnyitása

A Zöld-tavi-csúcs (szlovákul: Baranie rohy, lengyelül: Baranie Rogi, németül: Grünseespitze) a Magas-Tátra egyik csúcsa.

Zöld-tavi-csúcs
Baranie Rogi.jpg

Magasság2526 m
Hely Szlovákia
Hegység Magas-Tátra, Kárpátok
Első megmászás 1867. november 17.
Elhelyezkedése
Zöld-tavi-csúcs (Szlovákia)
Zöld-tavi-csúcs
Zöld-tavi-csúcs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 07″, k. h. 20° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 07″, k. h. 20° 11′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld-tavi-csúcs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Széles kiterjedésű hegytömegként helyezkedik el az Öt-tó katlana, a Nagy-Papirusz-völgy és a javorinai Fekete-tó katlana között. Délkelet felé a Téry-horhos választja el a Déry-csúcstól, ÉNy felé a Jég-völgyi-csorba a Jég-völgyi-csúcs tömegétől (a Hó-csúcstól), északkelet felé pedig a Stolarczyk-hágó a Papirusz-csúcstól. Az utóbbi két csorbából jövő gerincek nem magában a csúcsban, hanem annak északi vállában, – a Zöld-tavi-őrtoronyban (az Eljasz Valér-csúcsban) – találkoznak, ahonnan a rövid gerinc visz át dél felé a csúcshoz. A csúcs kezdeti szakaszát képezi annak a hatalmas szárnyvonulatnak, amely itt ágazik el délkelet felé, és a Lomnici-csúcsban éri el legnagyobb magasságát. Annak dacára, hogy mindenfelől magas falak veszik körül, a Tátra legkönnyebben elérhető csúcsai közé tartozik. Falai felett az Öt-tó oldalán törmelékkel borított tágas csúcsplatót visel. A csúcs két közel egymagasságú oromból áll; a délkeleti a főorom, amelyet egy sekély gerincrés – a Zöld-tavi-oromrés – választ el a közeli északnyugati oromtól. Gyönyörű kilátása miatt gyakran keresik fel.

Nevének eredeteSzerkesztés

Magyar és német nevét az alatta lévő azonos nevű tótól kapta. Elvétve a szlovák elnevezés (Baranie rohy) tükörfordítása – Kosszarvak – is előfordul. 1902. november. 22-én az Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Iglón tartott közgyűlésén Késmárk városa értesítette az egyesületet, hogy a határában lévő Zöld-tavi-csúcsot Kossuth Lajos-csúcsnak nevezte el, Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából. Az elnevezés azonban nem terjedt el általánosan a turisták és a hegymászók között. Az MKE a csúcson egy Kossuth-emlékművet is akart állítani, ez azonban nem valósult meg.

TurizmusSzerkesztés

Első megmászói J. Stolarczyk és A. Trausyl (Reformatus) voltak id. A. Wala, id. S. Tatar, W. Gąsienica és W. Ślimak vezetőkkel, 1867. november 17-én.

ForrásSzerkesztés