Főmenü megnyitása

ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

megszűnt magyar egyetemi kar

A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar jogutódja az 1808-ban alapított Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának, az 1947-ben alapított Honvéd Kossuth Akadémiának és 1967. szeptember 1-jétől a felsőfokú katonai tanintézetként működő Kossuth Lajos Katonai Főiskolának. A Hadtudományi Kart a katonai felsőoktatás átszervezésekor, a Nemzetvédelmi Egyetem megalakításával egy időben, 1996-ban hozták létre.

Rövid történeteSzerkesztés

A magyar alapfokú tisztképzés első tanintézete a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia volt. 1947–49 között a tisztképzés a Honvéd Kossuth Akadémián történt. 1949-től 1956-ig a fegyvernemi tiszti iskolák önállóan működtek, az összevonást követően az Egyesített Tiszti Iskola (ETI) Budapest és Szentendre helyőrségekben működött.

A társadalmi igényeknek megfelelően az Egyesített Tiszti Iskola 1967. szeptember 1-jével megszűnt, és helyette a tisztképzéshez a felsőoktatási hierarchiába is illeszkedő három katonai főiskolát hoztak létre. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a szárazföldi haderő fegyvernemei részére – 4 éves képzésben, polgári képesítéssel kiegészített – parancsnoki képzést folytatott. 1967-től a BM Határőrség részére a főiskolán történt a határőr tisztképzés is. A másik két főiskola a fegyvernemi és szakcsapatoknak műszaki végzettségű, valamint repülő hajózó, és repülő-műszaki üzemmérnöki képzést folytatott.

A képzés belső tartalmában a csapatok és a kor igényeknek megfelelően történtek változtatások, korszerűsítések. Főiskolai oktatás korszerű európai szintű feltételei – 4 éves képzési idővel – 1968-1985-ig, valamint 1991-től napjainkig több ütemben teremtődött meg. Az intézmény gépesített lövész, harckocsizó, felderítő szakon harcjármű üzemeltető üzemmérnöki, tüzér szakon fegyverzetüzemeltető üzemmérnöki, műszaki szakon katonai, illetve közlekedési építő-üzemmérnöki, határőr szakon pedig kollégiumi nevelőtanári képesítést adott.

Napjainkra bővült a paletta, jelenleg katonai vezetői-, biztonság- és védelempolitikai, nemzetközi tanulmányok, nemzetbiztonsági, büntetés-végrehajtási szakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar 2001-ben első ízben bocsátott ki katonai vezetői, valamint határrendészeti és védelmi vezetői szakon végzett tiszteket. 2002-ben első alkalommal végezetek polgári hallgatók a biztonság- és védelempolitikai szakon.

A Kar székhelyét 2001. augusztus 1-jével Budapesten az Üllői úton, 2008. szeptember 1-jétől a Hungária körúton jelölték ki. A Hadtudományi Kar szakmailag önálló karként — az egyetem más karaival, valamint a polgári felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel együttműködve — a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint más szervek által támasztott és a kormány által kiadott „Képesítési követelmények” alapján képez tiszteket a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek megrendelésére, valamint biztonságpolitikai szakértőket az állami szervek részére.

A Kar — a HVG által készített felmérés alapján — az ország felsőoktatási intézményeinek rangsorában évek óta előkelő helyet foglal el. (a 167 egyetemi, főiskolai kar közül 2007. évben a 22., 2008. évben a 19. helyen szerepelt)

A Kar 2004. július 19-én vette fel Kossuth Lajos nevét.

ForrásokSzerkesztés

További információSzerkesztés