Zalari

település Oroszországban

Zalari (oroszul: Залари) városi jellegű település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Zalari járás székhelye.

Zalari (Залари)
Zalari zászlaja
Zalari zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásZalari
Irányítószám666320, 666321, 666322
Körzethívószám39552
Népesség
Teljes népesség9576 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Zalari (Oroszország)
Zalari
Zalari
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 33′ 30″, k. h. 102° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 53° 33′ 30″, k. h. 102° 30′ 21″
Zalari (Irkutszki terület)
Zalari
Zalari
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Zalari weboldala

Lakossága: 9600 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése szerkesztés

Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszk területi székhelytől autóúton kb. 200 km-re északnyugatra, az azonos nevű folyó partján helyezkedik el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszk közötti szakaszán.

A település mellett vezet az északnyugat–délkelet irányú M-53 jelű „Bajkál” főút. Országút köti össze északkelet felé az Angara partjával és a folyón át (híd nincs) a Léna parti kikötővel, Zsigalovóval is.

Története szerkesztés

A falu valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Írott forrás először 1734-ben tesz róla említést, amikor fatemploma leégett. Az újabb fatemplom 1745-ben készült el, majd a helyén kőből épített templomot 1834-ben szentelték fel. A szovjet korszakban, 1936-ban bezárták és lebontották.

A település a Szibériát átszelő központi útvonal mentén feküdt. A 19–20. század fordulóján ugyanezen a nyomvonalon épült a szibériai vasútvonal és annak részeként Zalari vasútállomása 1897-ben. A falu lakói az utazók, később pedig a vasút kiszolgálása mellett földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A szovjet korszakban kisebb gyára, néhány faipari és élelmiszeripari vállalata is alakult.

A településtől kb. 25 km-re északnyugatra, Tirety mellett található Szibéria legnagyobb kősóbányája. A járás gazdasági, pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározó bánya 2010 óta magánkézben van.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
  3. Zalarinszkij rajon / Ekonomika (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 12.)[halott link]

Források szerkesztés