Főmenü megnyitása

A zengőlegyek (Syrphoidea) a rovarok közé tartozó kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokrés nélküli legyek (Aschiza) fajcsoport egyik, rendkívül fajgazdag öregcsaládja.

Infobox info icon.svg
Zengőlegyek
Zengőlégy
Zengőlégy
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Homlokrés nélküli legyek (Aschiza)
Öregcsalád: Zengőlegyek (Syrphoidea)
Családok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zengőlegyek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zengőlegyek témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElterjedésükSzerkesztés

Közel 6000 fajukból mintegy 800 és Európában; közülük Magyarországról 390 ismert.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Külsejük meglehetősen változatos, de felismerhetők szárnylemezük egy megvastagodott ráncáról (ez az úgynevezett „álér”) és a szárnyerezet hosszú, de zárt végsejtjéről.

Sok faj külseje, színe, mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, és ezzel az álcázással sok madarat be tudnak csapni. A megfigyelő azonban könnyen felismerheti légy voltukat arról, hogy csak egy pár szárnyuk van, és csápjaik is a aprók.

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Nappali rovarok; kimondottan kedvelik az árnyas utakra beeső napsugarakat. Szárnyaikat gyorsan rebegtetve képesek a levegőben egy helyben repülni. Ha megriasztják őket, gyorsan odébbállnak, de kisvártatva többnyire visszatérnek előző figyelőhelyükre.

Virágokat látogatnak, és azokon nektárral és virágporral táplálkoznak. Külön kedvelik az ernyős virágokat, mert azokon üldögélve rövid nyelvükkel is könnyen hozzáférnek táplálékukhoz.

Évi egy-, két- és többnemzedékes fajaik is vannak.

Lárváik életmódja változatos: a fajok mintegy 40%-a ragadozó (közülük sokan levéltetvekre vadásznak), a korhadékevők rothadó anyagokban élnek, néhány élő növényeket károsít és vannak méh- vagy darázsfészkekben élősködők is. A ragadozó fajok nőstényei jellemzően a már kialakult levéltetű telepek mellé rakják petéiket, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak.

ForrásokSzerkesztés