Zimán József

Zimán József (Szatmárnémeti, 1905. február 20. – Kolozsvár, 1997. július 4.) erdélyi magyar elbeszélő, újságíró.

Zimán József
Élete
Született	1905. február 20. Szatmárnémeti
Elhunyt	1997. július 4. (92 évesen) Kolozsvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Életútja

Négy elemit végzett, utána vasmunkás volt Szatmáron a Prinz gyárban (1918–20, 1922–24). Mint ifjúmunkás kapcsolódott be a kommunista mozgalomba; 1922-ben Szatmáron a KISZ elnökének választották. 1924-ben kommunista tevékenységéért letartóztatták (ekkor három hónapig volt vizsgálati fogságban), 1927-ben Kolozsváron hat hónap börtönre és tízévi jogvesztésre ítélték. 1928-ban a kolozsvári vasúti főműhelyben alkalmazták, ahol 1929-ben a szakszervezet elnökévé választották. Részt vett az 1931-es nagy munkás tiltakozógyűlésen, ezért elbocsátották állásából. Ezt követően Budapesten, Bukarestben, Kolozsváron vállalt alkalmi munkákat. 1945–51 között Kolozsváron pártaktivista, 1948–52-ben a Cartea Rusă könyvesbolt igazgatója. 1951–61 között az Igazság c. napilap szerkesztőségében dolgozott, verseket, riportokat közölt.

Első írása a Munkás Újságban jelent meg 1931-ben. Koppintó Péter c. sorozatát az Igazság közölte, írásai megjelentek az Utunkban s a Falvak Népében is. Nyugdíjas éveiben hozzákezdett életrajza regényes feldolgozásához, de csak az első kötettel (az 1905–25 közötti évek) készült el. „Azért rokonszenves – írta róla Kormos Gyula –, mert [könyve] bukfencektől, grimaszoktól, didakticizmus­tól mentes tárgyilagos beszámoló egy szegény sorsú gyermek és családja sorsának alakulásáról.”

Művei

• Inasok (regény, Bukarest, 1953)
• Új hajtás (karcolatok, elbeszélések, Bukarest, 1964)
• Árnyékos oldal (önéletrajzi regény, Bukarest, 1976)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Csehi Gyula: Inasok. Utunk, 1954/17.
• (-il) [Baróti Pál]: Zimán Józsefről. Utunk, 1964/25.
• Kormos Gyula: Árnyékos oldal. Utunk, 1977/7.