Zsindely István (tanár, 1829–1891)

Zsindely István (Prügy, 1829. március 28. – Sárospatak, 1891. október 5.) főiskolai és gimnáziumi tanár, tankönyvíró, ifj. Zsindely István tanár édesapja.

Zsindely István
Született	1829. március 28. Prügy
Elhunyt	1891. október 5. (62 évesen) Sárospatak
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Zsindely István
Foglalkozása	főiskolai és gimnáziumi tanár, tankönyvíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1838-48-ig Sárospatakon tanult, a szabadságharcban mint önkéntes nemzetőr vett részt, azután 1850-54-ig elvégezte Sárospatakon a jogot és teologiát, miközben nevelőként is dolgozott. Tanulmányainak végeztével Cserépfalun tanító volt, majd néhány év mulva a sárospataki tanítóképezde tanárának hivták meg. Mielőtt állását elfoglalta volna, külföldre ment 1857-ben. Legelőször a bécsi műegyetemen mennyiségtani és természettani előadásokat hallgatott, majd a zürichi, bázeli és göttingai egyetemeken tanult. 1859-ben elfoglalta tanári székét s három évig volt képezdei tanár, mikor a gimnáziumba helyezték át. Itt a mennyiségtani és természettani tantárgyak tanítását valósággal megújította s megfelelő színvonalra emelte. Ő vezette a főiskola gazdasági ügyeit is.

Cikkei: Sárospataki Füzetek (1857: Népiskolai nőnevelés és oktatás. 1858: Iskola és külélet. 1860: A bázeli egyetem anyakönyvéből). Magyar Sajtó (1857. 275. Népiskola és Képezde) stb.

Munkái

1. Protestáns népiskolai tanterv. Pápa, 1859.
2. Mértan a népiskolai tanítók és tanítójelöltek számára. Sárospatak. 1862. (2. k. 1866.)
3. Mértan a gymnasiumok I-IV. osztálya számára. Sárospatak, 1865. (2. k. 1868.)
4. Természettan alapvonalai (Crüger után) Sárospatak, 1861. (2. k. 1864. 3. k. 1873.)
5. Természettan az elemi népiskolák számára. Sárospatak, 1884. (2., k. 1895. 3, k. 1903.)
6. Számtan (a gymn. 2. o. sz.). Sárospatak, 1888.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.