Zs. Vincze Zsuzsa

Zs. Vincze Zsuzsa, hivatalos neve: Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna (?–) Kossuth-díjas magyar koreográfus, dramaturg, jelmeztervező, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője.

Zs. Vincze Zsuzsa
2023.
Született	20. század Pécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsuráfszky Zoltán
Foglalkozása	koreográfus táncművész dramaturg jelmeztervező
Iskolái	Pécsi Janus Pannonius Gimnázium Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Harangozó Gyula-díj (2016) Magyarország Érdemes Művésze díj (2020) Kossuth-díj (2024)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Kisgyerekkora óta balettozott, általános iskolás korában kezdett táncolni. Pécsett a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett és szerzett óvónői diplomát. Pécsről felkerülve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának néprajz- magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát, diplomamunkájában a nyugati székelység tánckultúráját vizsgálta.

Táncolt a Bartók-együttesben Timár Sándor tanítványaként, és az első országos táncházvezető tanfolyam elvégzése után, már az 1970-es évek végétől, az elsők között tanított rendszeresen autentikus néptáncot és éneket az első budapesti táncházakban a Muzsikás együttessel. Szakmai pályáját 1984 és 1991 között a Párhuzam csoportban, későbbi nevén Kodály Kamara Táncegyüttesben kezdte, ez idő alatt nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet. A nyolcvanas évek közepén kötelezte el magát végleg a hivatásos néptáncos pálya mellett; férje, Zsuráfszky Zoltán Kossuth- díjas koreográfus közvetlen munkatársaként.1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttesben táncos szólista, tánckarvezető. 2007-től a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa,majd 2012-től az együttes szakmai vezetője, koreográfusa. Több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Európa számos országában csakúgy, mint Ausztráliában. Forgatókönyvíró- dramaturg, koreográfus, de jelmeztervezőként is tevékenykedik. A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi gyűjtőjeként, táncgyűjtéseken és néprajzi gyűjtéseken vett részt számos alkalommal Magyarországon és Erdélyben.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttesben végzett pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett, több, mint húsz éve ír rendszeresen forgatókönyveket, szövegkönyveket, librettókat táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz. Ezek összefoglalása a műfaji kuriózumnak számító Tánc-szín-játék című könyve, amely forgatókönyveinek gyűjteményeként jelent meg 2021-ben. A könyv, a több évtizedes alkotói munka lenyomataként olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-színjátékok forgatókönyvét, szövegkönyvét, illetve librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes, a népi hagyományainkat komplexen felölelő előadások születtek. A kiadványban a magyar folklór formanyelvén született nagyszabású nemzeti táncjátékok és az ifjúságnak szóló szokásműsorok mellett számos mesejáték forgatókönyve, szövegkönyve is megtalálható, hiszen alkotójuk számára mindig is kiemelkedően fontos volt a gyermekek identitástudatának erősítése, a nemzethez tartozás felemelő érzésének megismertetése.

Az általa színpadra írt táncjátékok, tematikus táncelőadások, nagyszabású, történelmi táncprodukciók (pl. Benyovszky, Székely Dózsa György, A Tenkes kapitánya, Kiegyezés/150, Éljen Petőfi!), olyan monumentális és jelentős helyszíneken kerültek bemutatásra, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Művészetek Palotája, vagy a Nemzeti Táncszínház, s amelyeket hosszú éveken keresztül, nézők tízezrei előtt játszottak itthon és a határainkon túl egyaránt. Ifjúsági és gyerekdarabjai, népszokás műsorai, mint például a Táncoló tavasz, Téli tánc, Tündérmese, Csipkerózsika, Sárkánymese, Mátyás a világ királya, mind nagy sikerrel játszott műsorok, több száz előadást értek meg, nagyon sok fiatallal ismertették és szerettették meg népi hagyományainkat, s hívták fel a figyelmet közös kulturális örökségünk megbecsülésére.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar legemblematikusabb közös produkciója a A hűtlen feleség című bűnügyi táncdráma, amelynek forgatókönyvírója, társrendezője és jelmeztervezője is egyben, csakúgy, mint a 2023- ban, a Művészetek palotájában bemutatott Végvárak, vitézek című, a Koppányi aga testamentuma regény ihletésére készült produkciónak. Életét áthatja a magyar folklór és a magyar népművészet iránti szeretet és elkötelezettség.

Az országban egyedülálló az a hatalmas eredeti viseletgyűjtemény, amelyet néprajzosként és a hagyományos népi viseletek szakértőjeként, az ő irányításával sikerült létrehozni a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelmeztárában

Férje és egyben közvetlen munkatársa, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész. Négy gyermekük van.

Díjai

• Népművészet Ifjú Mestere díj (1984)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2014)
• Harangozó Gyula-díj (2016)
• Magyarország Érdemes Művésze díj (2020)
• Kossuth-díj (2024)

Munkái

Az elmúlt másfél évtizedben az alábbi jelentősebb produkciók színpadra állításában közreműködött, mint forgatókönyvíró- dramaturg, illetve koreográfus:

• Csipkerózsika – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró)
• Boldog Emberek –tematikus táncműsor Móricz művek alapján (dramaturg, koreográfus)
• Tündérmese – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
• Boldogasszony vendégség – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró- dramaturg)
• Monarchia – Népek tánczai” táncszínházi produkció (koreográfus)
• Csárdás a kelet tangója (koreográfus)
• Benyovszky – táncjáték Benyovszky Móric életéről Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró-dramaturg)
• Ballada – A halálra táncoltatott leány – táncjáték (forgatókönyvíró)
• Drakula utolsó tánca – táncjáték felnőtteknek (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező)
• A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték, Müpa (Színpadi átirat: forgatókönyvíró- dramaturg)
• Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró, dramaturg)
• Folklór-kalendárium I. – Táncoló tavasz (forgatókönyvíró, koreográfus)
• Folklór-kalendárium II. – Téli tánc (forgatókönyvíró, koreográfus)
• Sárkánymese – táncmese gyerekeknek (forgatókönyvíró, rendező- koreográfus)
• Körhinta – Nemzeti Színház (színpadi változat: forgatókönyvíró-dramaturg)
• Csíksomlyói Passió – Nemzeti Színház (táncdramaturg, néprajzi szakértő)
• Egri Csillagok – Nemzeti Színház (táncdramaturg, jelmeztervező)
• Kiegyezés/150 – táncszínházi előadás (forgatókönyvíró, koreográfus)
• Ballare – Inspirációk Arany-balladákra (jelmeztervező, koreográfus)
• Magyar hősök, csaták és szerelmek (jelmeztervező, koreográfus, a rendező munkatársa)
• Hullámzó világ: A szögedi nemzet (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, koreográfus)
• Mátyás, a világ királya (forgatókönyvíró, társrendező)
• Betyárvilág – tánc-szín-játék (forgatókönyvíró, jelmeztervező, társrendező)
• Táncköltészet (társrendező-koreográfus)
• A hűtlen feleség - bűnügyi táncdráma (forgatókönyvíró, jelmeztervező, társrendező)
• Éljen Petőfi! - táncszínjáték (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, társrendező-koreográfus)
• Végvárak, vitézek (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, társrendező-koreográfus)
• Farsangvasárnap - karnevál a Müpában (társrendező-koreográfus)

Források

• Szakmai életrajz, jegy.hu
• Nagy Csomor András: December ötödike a második Trianon – Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsa a Mandinernek. mandiner.hu, 2020. október 9. (Hozzáférés: 2022. április 17.)

• Szakmai életrajz – Zs. Vincze Zsuzsa. Magyar Nemzeti Táncegyüttes. [2022. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 17.)