A zsurnalizmus olyan kifejezés, amellyel a sajtónyelvben egy új helyzetet, eseményt, jelenséget jelölnek meg és a kifejezés ismételgetése következtében a köznyelv része lesz, ezáltal az olvasók/nézők az adott helyzetet, eseményt, jelenséget ezt követően ezzel a kifejezéssel jelölik meg.

Pozitív értelembenSzerkesztés

A zsurnalizmus segíthet a tájékozódásban és elkerülhetővé teszi a körülményes szaknyelvi meghatározásokat (például Öböl-háború, megélhetési politikus, Aranycsapat).

Negatív értelembenSzerkesztés

  • A zsurnalizmus pejoratív értelemben olyan kifejezés, amellyel a sajtó a saját tájékozatlanságát próbálja leplezni, főként akkor, ha a szaknyelvi kifejezéseket nem érti illetve ismeri, vagy elhanyagolja a különbségtételt olyan fogalmak között, amelyek között adott szaknyelv különbséget tesz. Az ilyen zsurnalizmus például „a tokaji bor magyar márka” a tokaji bor egy magyar földrajzi árujelző helyett, összemosva a márka (= védjegy) kifejezés értelmét a borok eredetvédelmének jogi formájával.
  • Ugyancsak negatív értelemben a közhely is nevezhető zsurnalizmusnak, vagyis tartalom nélkül használt kifejezés, metafora (például "a ködös Albion", Anglia helyett).