Portál:Buddhizmus
|
|
|
|
|
|
|
|
A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van. A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).
|
 Tibeti bhavacsakra 
|
A dalai láma ötödik gyermekként született a tizenhat gyermekes családba (a tizenhat gyermekből csak hét érte meg a felnőttkort) Takcer faluban, mely ma Kína Csinghaj tartományához tartozik. Első nyelvként az amdói dialektust sajátította el. Kétéves korában ismerték el a 13. dalai láma tulkujaként, vagyis újjászületéseként. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti inváziója után dalai lámaként trónra lépett. Ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává vált. 1959-ben a dalai láma a hegyeken keresztül Indiába menekült egy sikertelen felkelést követően és a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után. Először 1951-ben katonai nyomásra kénytelen volt jóváhagyni a Tizenhétpontos egyezményt, és így kormánya a Kínai Népköztársaság részévé vált. Indiában fölállította a tibeti száműzött kormányt. A 80 000 főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe, Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát. A kínai kormány, mely 1959-ben megszállta Tibetet, úgy tekint rá, mint egy elavult teokratikus rendszer szimbólumára. Világszerte híres publikus előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik. Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát. 1989-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat. 2006-ban tiszteletbeli kanadai állampolgárságot kapott, majd 2007. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki. A dalai láma Tibeten kívül több mint száz tiszteletbeli címet és nagyobb díjat kapott. 2011. március 10-én lemondott a tibeti emigráns kormány vezetéséről, átadva a miniszterelnöki (kalon tripa) posztot Loszang Szengének. 
— Albert Einstein, (Einsteinnek nyilvánítják)
|
|
|
|
|
| Kapcsolódó témák: | |||||
| * Kritika | * Összehasonlító tanulmányok | * Kulturális elemek | * Buddhizmus körvonalakban | * Szútra | * Buddhista szójegyzék |
|
|
Társportálok 
Kapcsolódó Wikimédia-lapok 
További portálok