Főmenü megnyitása

Az ág a címerképek közé tartozó heraldikai jelkép.

Két ágcsonk harántkeresztesen, a cseh Hronovec nemzetség címere


Névváltozatok: villás gally (Turul 1908/2. 62. [Thallóczy]), fatörzs, száraz gally (Forgon 423.), íz, növény (Nagy Iván V. 344.)

"Ág 1. (ramus) leveles ág, zöld ág; 2. két águ: bifurcus, bifidulus, sok águ: multifidus, három águ: tridens, négy águ: szironyos jó korbácsok (Czegl. Junk. 77.), 3. radius; strahl: A nap ágak nélkül nincs, 4. pars, caput fluminis: Ágduna, 5. a heuelsegnek agayban." (M. nyelvtört. I. 18-19. l.)

de: Ast, la: ramus
Rövidítések:

Moldva vagy Bosznia címere Sebastian Münsternél (1552)

Az ág változataiSzerkesztés

Gyakori változata az ágcsonk. Rendkívül el van terjedve a német és holland heraldikában, de gyakori Csehországban is, ahol például a Palacký által Hronovecnek elnevezett nemzetség Ronovic családja arany mezőben fekete ágcsonkot használt hat csonkkal. Ez utalás az ónémet Ronn 'ágcsonk', a cseh ostrev szóra. Az ugyanezen nemzetségből származó Míčan z Klinštejna család ötcsonkos ágat viselt.

A címerekben leggyakrabban két harántkeresztes ág fordul elő. Ezek rendszerint stilizáltak és így nehezen dönthető el, hogy mesteralakról vagy címerképről van-e szó. Stilizált változata osztóvonal-típussá is vált.

Névváltozatok: befürészelt botok (pálczák) (Pesty II. 325.),

de: Ast, cs: ostrve
Rövidítések:

Egyes vélemények szerint a csonkolt ág egyszerű létra volt, melyet a várostromnál használtak. Pesty szerint a keresztbe tett befűrészelt botokat egyesek Bosznia címerének tartották,[1] mások szerint Moldva címere volt.[2]

A címertanban vannak valódi, többé-kevésbé természetes módon és stilizáltan ábrázolt faágak is. Két hárslevéllel ellátott levágott faág van például a Lorántffy és a Rátót nemzetségből származó többi család címerében.

ÁgasSzerkesztés

Az ágas- az ágas vonallal megrajzolt mesteralakok egyik megkülönböztető jegyére használt fogalom. Van például ágaspólya (de: Astbalken), azaz stilizált ágasosztással ellátott pólya. Ugyanilyen az ágascölöp (de: Astpfahl). Az ágaskereszt (de: Astkreuz, Knorrenkreuz) egyrészt ágas vonallal megrajzolt kereszt, másrészt olyan kereszt (ágkereszt), melynek szárai két csonkolt ágból állnak. Ez érvényes az ágas András-keresztre (de: Astschragen), illetve az ág-Andráskeresztre (de: Astschragen, Burgundkreuz).

Az ág szimbolikájaSzerkesztés

Az ősi ábrázolásokon az életfát jelképező, mágikus erejű leveles ágat nőalak tartja a kezében, mely leggyakrabban almaág volt. Az olimpiai játékok első évtizedeiben a bajnokok, akárcsak a szent királyok almaágat kaptak, nem koszorút. Ez a halhatatlanság jelképe volt, míg az ág letörése a halálra utal.

Egyéb ágakSzerkesztés

Ágnak nevezik a korona nyúlványait, a heraldikai Nap sugarait, a korbács, a folyó ágait stb.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. 2 k. Bp. 1880. 325. p.
  2. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. 2 k. Bp. 1880. 326. p.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés