Árapatak
Árapatak (románul Araci, németül Arndorf) falu Romániában, Kovászna megyében. A falu Előpatak község központja, amihez rajta kívül Előpatak, Erősd és Hete tartozik.
| Árapatak (Araci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Előpatak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527176 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64951 |
| Népesség | |
| Népesség | 2777 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 272 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 500 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 24″, k. h. 25° 39′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 24″, k. h. 25° 39′ 13″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árapatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sepsiszentgyörgytől 14 km-re délnyugatra az Olt jobb partján fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Eredeti neve Árvapatak volt, és arra a vízfolyásra vonatkozott, amely mellett fekszik.
Története szerkesztés
Református temploma a 13. század végén épülhetett, a 15. században gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok elpusztították. 1659-ben újjáépítették, de 1683-ban tűzvészben leégett. A 18. században ismét újjáépítették. 2000-ben töredékes freskók kerültek elő ekkor a szentély felső, karzati szintjén és a diadalív belső oldalán. Reformáció utáni al secco-technikájú dekoratív festésnyomok is előkerültek a templombelsőben. A szószék belső-, fali oldalán egy latin feliratos, címeres, reneszánsz ornamentikával ellátott síremlék található, mely Geréb Benedeknek készült 1602-ben. Ennek felületét a XX. század elején átfestették. A barokk, feliratos szószékkorona 1772-ből származik.
2007-ben kiásták az egykori sekrestye alapfalait, a szentély északi oldalán. A templom átfogó felújítására 2008 nyarán került sor.
1849. január 2-án itt kötötték meg a háromszéki és császári haderő közötti árapataki szerződést. Felsőfehér vármegyéhez tartozott, majd amikor az megszűnt az 1876-os megyerendezés során, az ugyanakkor létrejött Háromszék vármegye része lett. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
1910-ben 1523 lakosa volt. 1992-ben 1373 lakosából, 964 román, 406 magyar, 3 német volt.
A község polgármestere Kovács László (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.
Nevezetességek szerkesztés
- Református temploma
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1882-ben Romulus Cioflec román író, mellszobra az iskola előtt áll.
- Itt született 1928-ban Dávid Gyula irodalomtörténész
- Itt élt és dolgozott Csulak Magda textilművész, aki összegyűjtötte a falu messzeföldön híres hímzéseinek motívumait.
- Itt született Lőrinczi Etelka a helyi kultúra kutatója és ápolója.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Hereditatum [1]
.svg){kind=small}