Árdány

Árdány (románul: Ardan) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Árdány (Ardan, Garndorf)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Nagysajó
Rang	falu
Községközpont	Nagysajó
Irányítószám	427291
SIRUTA-kód	34663
Népesség
Népesség	708 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	534 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 24° 40′ 20″47.029898, 24.672192
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Besztercétől délkeletre, a Kelemen-havasok nyugati lábánál fekvő település.

Története

Árdány, Jordánfalva nevét 1319-ben p. v. Jordanfolua néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatai: 1333-ban Henricus sacerdos. de v. Jordani, 1453-ban p. Ardan, 1733-ban Ardan, 1760–1762 között Árdány, 1808-ban Ardány h., 1854-ben Ardány, Ardán, Garndorf, 1888-ban Ardány, (Ardanu, Gáru), 1913-ban Árdány.

1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 1333-ban 2 régi báni pápai tizedet fizetett.

1453-ban p. Ardan néven volt említve, és a Kácsik nemzetségbeli Mihály mint örökölt birtokát kapta vissza; valójában a Sárpatakiak sajói uradalmához tartozott. 1473-ban és 1502-ben Ardan Szobi Mihály birtoka volt. 1600-ban pedig a Bocskaiak részbirtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.

1910-ben 985 lakosából 8 magyar, 976 román volt. Ebből 976 volt görögkatolikus.

Nevezetességek

Közelében Besenyőtől északkeletre egy földvár található.(ép. szakaszai: neolitikus kultúra; dákok Kr.e. 180–150; magyar határvédő földvár, 13-14. század).

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• Árdány vára. muemlekem.hu (Hozzáférés: 2014. június 29.)