Île de France (vonat)
Az Île de France egy vasúti járat volt, mely a francia fővárost, Párizst kötötte össze a holland fővárossal, Amszterdammal a belga fővároson, Brüsszelen keresztül. Megszűnése után helyét név nélküli nagysebességű Thalys járatok vették át.
| Île de France | ||||
 | ||||
| A járat jellegzetes mozdonya, a négyáramnemű SNCF CC 40100 sorozatú villamos mozdony (a kép illusztráció) | ||||
| Típus | Trans Europ Express (TEE) (1957–1987) EuroCity (1987–1993) Trans Europ Express (TEE) (1993–1995) | |||
| Státusz | megszűnt, helyette Thalys jár | |||
| Hely | Hollandia Franciaország Belgium | |||
| Névadó | Île-de-France (franciaországi régió) | |||
| Első járat | 1957. június 2. | |||
| Utolsó járat | 1995. május 26. | |||
| Utódja | Thalys | |||
| Volt üzemeltető | SNCF | |||
| Vonal kezdete | Párizs | |||
| Vonal vége | Amszterdam | |||
| Távolság | 543 km | |||
| Járatsűrűség | naponta | |||
| Vonatszám | TEE 88/81 | |||
| Nyomtáv | 1435 mm | |||
| Villamos vontatás | 1500 V = / 3000 V = / 25 kV 50 Hz | |||
 | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Île de France témájú médiaállományokat. | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
Nevét az azonos nevű francia régióról kapta.[1]
Története
szerkesztésAz Île de France 1957. június 2. indulásakor mint Trans-Europ-Express (TEE) járat közlekedett 1987-ig, majd 1987 és 1993 között mint EuroCity, 1993 és az 1995-ös megszűnéséig ismét mint Trans-Europ-Express (TEE) közlekedett. Sorsát a Franciaországban, Belgiumban és később Hollandiában kiépült nagysebességű vasútvonalak pecsételték meg, mert megnyitásuk után a Thalys motorvonatok már óránként kapcsolták össze a fővárosokat jóval nagyobb sebességgel.
Járművek
szerkesztésAz SNCF kezdetben az RGP-825-ös sorozatú dízelmotorvonatokat használta az új TEE-szolgáltatáshoz. Eközben a franciák megkezdték a mozdonyvontatású TEE kocsik és a többáramrendszerű villamos mozdonyok fejlesztését. A svájciak 1961-ben elsőként vezették be a négyáramrendszerű TEE motorvonatokat; a franciák 1964-ben mutatták be az SNCF CC 40100 sorozatú motorvonataikat. 1964. május 31-én az Île de France volt az első mozdonyvontatású TEE, amely a speciálisan gyártott Inox-PBA kocsikat használta. 1964. augusztus 2-án a PBA-vonalon közlekedő összes TEE-járat az SNCF és az NMBS által üzemeltetett Inox-PBA járműveket kapta meg. Ez a járműállomány a Párizs-Brüsszel nagysebességű vasútvonal 1995-ös megnyitásáig használatban maradt. Azonban 1983 és 1987 között néhány módosításra került sor, amikor a kocsik egy részét felújították és lefokozták 2. osztályúvá, és az ablakok fölött piros (TEE) sáv helyett zöld sávot kaptak.[2]
Menetrend
szerkesztés| TEE 86 | Ország | Állomás | Km | TEE 81 |
|---|---|---|---|---|
| 18:02 |  Hollandia |
Amsterdam CS | 0 | 12:28 |
| 18:40 | Hollandia |
Den Haag HS | 63 | 11:46 |
| 18:56 | Hollandia |
Rotterdam CS | 86 | 11:29 |
| 19:33 | Hollandia |
Roosendaal | 144 | 10:50 |
| 19:57 |  Belgium |
Antwerpen Oost | 183 | 10:25 |
| 20:26 | Belgium |
Brussel Noord | 227 | 09:55 |
| 20:32 | Belgium |
Brussel Zuid | 233 | 09:43 |
| **:** | Belgium |
Mons | 288 | **:** |
| **:** |  Franciaország |
St Quentin | 389 | **:** |
| 23:04 | Franciaország |
Paris Nord | 543 | 07:23 |
Források
szerkesztés- ↑ TEE p. 8.
- ↑ La Légende des TEE p. 114.
Irodalom
szerkesztés- Werbeamt der DB. Vorfahrt in Europa, TEE 1971/72 (german nyelven). Frankfurt am Main: Deutsche Bundesbahn (1971)
- Publicrelations UIC. TEE (dutch nyelven). Paris: Union International des Chemins de Fer (1972)
- Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (german nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X
- La Légende des Trans Europ Express (french nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9
