Az óriáscápa (Cetorhinus maximus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a óriáscápafélék (Cetorhinidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Infobox info icon.svg
Óriáscápa
Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
Táplálkozó példány búvárok mellett
Táplálkozó példány búvárok mellett
Az emberhez viszonyított mérete
Az emberhez viszonyított mérete
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Óriáscápafélék (Cetorhinidae)
Gill, 1862
Nem: Cetorhinus
Blainville, 1816
Faj: C. maximus
Tudományos név
Cetorhinus maximus
(Gunnerus, 1765)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriáscápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáscápa témájú médiaállományokat és Óriáscápa témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Az óriáscápa az északi és a déli félteke mérsékelt övezeteinek minden tengerében előfordul. Az óriáscápa állományáról nincs pontos adatunk. Az egyik veszélyt az állat számára az jelenti, hogy egyre több halat fognak azokon a területeken, ahol az óriáscápa táplálékot keres, s ennek következtében előfordulhat, hogy maga is a hálóba kerülve végzi.

MegjelenéseSzerkesztés

Az óriáscápa a cetcápa (Rhincodon typus) után a második legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagosan mintegy 7,9 méter hosszú és 4,65 tonna tömegű,[1] de előfordulnak ennél nagyobb példányok is. A hitelesen feljegyzett legnagyobb egyedet 1851-ben fogták ki Kanadában, amely 12,27 méter hosszú és körülbelül 16 tonna tömegű volt.[1][2] A kopoltyúrések nyálkás-ragacsos fésűkből állnak, ezeken akad fenn a plankton. A légzőredők narancssárgás-piros színű szövetből álló vékony rétegek, amelyek oxigént vesznek föl a vízből. Orrhegye nagy és kiáll a pofájából.

ÉletmódjaSzerkesztés

Az állat magányosan vagy kisebb csapatokban él. Lassan mozog, és gyakran bukkan fel a víz felszínén. Tápláléka kizárólag planktonból áll. Táplálkozás közben a cápa nyitott szájjal úszik a vízben. Ilyenkor víz, oxigén és plankton kerül az állat szájába. Ezeket megszűrik a kopoltyúrések, amelyeken fennakad a táplálék, a vizet és a szén-dioxidot pedig oldalt a kopoltyú fölött újra kipumpálja a cápa.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el, ekkor az óriáscápa már 4,5-6 méter hosszú. A szaporodási időszak az északi-atlanti területen tavasszal van. A kifejlődéshez körülbelül 3 év kell, hogy elteljen. Az óriáscápa elevenszülő. A nőstény általában 1, ritkán 2 utódot hoz a világra.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Wood, Gerald. The Guinness Book of Animal Facts and Feats, 256. o. (1983). ISBN 978-0-85112-235-9 
  2. McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. PeerJ 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715

ForrásokSzerkesztés