Ördögcérna-gubacsatka

pókszabású-faj

Az ördögcérna-gubacsatka (Aceria kuko) az atkák (Acari) alosztályának Eriophyidae családjába tartozó, Magyarországról 2015-ben kimutatott kártevő gubacsatka, a gyógynövényként használatos közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) (melynek gyümölcse a goji bogyó) parazitája.

Ördögcérna-gubacsatka
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Alosztály: Atkák (Acari)
Öregrend: Valódi atkák (Acariformes)
Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes)
Alrend: Elöllégnyílásos atkák (Prostigmata)
Alrendág: Eleutherengona
Öregcsalád: Gubacsatkaszerűek (Eriophyoidea)
Család: Gubacsatkafélék (Eriophyidae)
Alcsalád: Gubacsatkaformák (Eriophyinae)
Nemzetség: Aceriini
Nem: Aceria
Keifer, 1944
Faj: A. kuko
Tudományos név
Aceria kuko
Kishida, 1927
Szinonimák
  • Eriophyes kuko Kishida, 1927
  • Aceria tjyingi (Manson, 1972): Huang, 2008
  • Eriophyes tjyingi (Manson, 1972): Kuang, 1983
  • Eriophyes parawagnoni Kuang, 1983
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú kategóriát.

A fajt 1927-ben írták le Japánban Lycium chinense leveleiről.

Elterjedése szerkesztés

A faj Kelet-Ázsiából ismert, (Japán, Kína, Dél-Korea, Tajvan) Nyugat-Európában többfelé észlelték jelenlétét Kínából érkező dísznövényszállítmányokon, de a zárlati intézkedések során ezeket feltartóztatták.

Magyarországon 2014 nyarán észlelték először a kártételére utaló jeleket Hevesen, Budapesten és Sasadon.

Megjelenése szerkesztés

Gubacsok szerkesztés

A szabálytalan alakú, 2-4 mm átmérőjű, sárgászöld, majd lilás színezetű lédús gubacsok a levél színe és fonáka felé is kiemelkednek.

Morfológia szerkesztés

A faj egyedei a családra jellemző módon rendkívül kis méretűek, féregszerű, hosszúkás megjelenésűek. Mindkét ivar két pár lábbal rendelkezik, melyek a szájszerv (gnathosoma) közvetlen közelében helyezkednek el. A Magyarországon gyűjtött nőstények testhossza 178-290 µm között változik. Színezetük többnyire világos sárgás, narancsos.

Életmódja, kártétele szerkesztés

A faj szívogatásának hatására a levélen a fent leírt jellegekkel bíró gubacsok jelennek meg. A faj egyedei a gubacsok belsejében élnek, táplálkoznak és szaporodnak. Egy-egy gubacsban rendkívül nagy számban találhatók meg az egyedek, a kártétel erősödésével a levelek lehullanak, a növény gyengülését okozhatják. A gubacsok rontják a -sok esetben dísznövényként ültetett- közönséges ördögcérna díszítőértékét. A faj tápnövényei közé tartozik a fekete csucsor (Solanum nigrum) és termesztett paprika (Capsicum annuum) is.

Éghajlatunkon a telet a faj a rügyekben, esetleg kéregrepedésekben tölti. A vegetáció kezdetétől az áttelelt nőstények táplálkozásba kezdenek a leveleken, ennek hatására alakulnak ki a gubacsok.

Források szerkesztés