Öreg János

Öreg János (Pátka, 1838. január 6. – Debrecen, 1911. május 4.) tanár, filozófus, teológiai, pedagógiai, lélektani és jogi szakíró.

Öreg János
Született	1838. január 6. Pátka
Elhunyt	1911. május 4. (73 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, filozófus, teológiai szakíró, pedagógiai szakíró, lélektani szakíró, jogi szakíró
Iskolái	Utrechti Egyetem (1861–1863)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

1847-ben szülei a német nyelv tanulására Budára vitték, ahol a II. normális osztályba vették föl. 1850-ben Pápára ment a III. latin osztályba, itt végezte a gimnáziumi osztályokat kitűnő eredménnyel. Mint ügyes rajzoló és szépen író a gimnázium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanító lett még tanuló korában. 1856-ban Pestre ment és az újonnan felállított egyesült protestáns papnevelőben hallgatta a teológiai előadásokat.

1859-ben elvégezte teológiai kurzust, Pesten maradt és az református egyházban tanító káplánként nyert alkalmazást. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette, s külföldre ment az Utrechti Egyetemre, ahol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a teológiai előadásokat hallgatta, de Karsten filológustól a klasszikafilológiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a francia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, a másikát Párizsban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Hazatérése közben Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta.

Itthon Gángol János kiliti lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gimnázium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre ment helyettes lelkésznek, ahol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivatalának legszebb emléke a 10 000 forintba került templom. 1874-ben Nagykőrösre ment tanárnak, ahol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig pedagógiából és bölcseletből ugyanott 1879-ben tette le. 1884-ben Debrecenbe ment főgimnáziumi tanárnak, 1891-től a kollégium akadémiai tagozatának filozófiatanáraként működött. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés (Nagykőrös, 1875) címen Losonczy Lászlóval együtt magyarra fordította Herbert Spencer Education: intellectual, moral and physical című pedagógiai művét.

Főbb munkái

• Nevelés és oktatástan. (Kiss Áronnal) Budapest, 1875.
• Tapasztalati lélektan. Nagykőrös, 1884.
• A francia középoktatás és tanárképzésről. Debrecen, 1888.
• Bűntárs-e a philosophia? Budapest, 1890.
• Schuchhardt Károly: Schliemann ásatásai Trója, Tiryns, Mykéne, Orchomenos és Ithakában. Ford. Budapest, 1892.
• Berzeviczy Albert és a debreceni egyetem. Debrecen, 1895
• Jog- és állambölcselet kézikönyve. Debrecen, 1897.
• A bölcseleti tudományok ismeretköre enycloaediája. Debrecen, 1898.
• Thierry Amadé: Elbeszélések a római történetől az V-ik században. Ford. Öreg János. Szent Jeromos : a keresztyén társadalom nyugaton; A nyugoti birodalom végső napjai; Alarik : a birodalom haldoklása; Aranyszájú Szent János és Eudoxia Császárné : a keresztyén társadalom keleten . Budapest, 1884-1888.

Források

• Pukánszky Béla: Öreg János c. szócikke. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Budapest: Keraban Könyvkiadó, 1997. 108. p. : 968 8146 47 8
• Öreg János
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.