Üdvtörténet
Az üdvtörténet keresztény fogalom, amely alatt az emberiség teljes múltját és jövőjét értik, amennyiben azt a várt üdvösség szempontjából eszkatologikusan szemlélik és értelmezik. Először is általános fogalom, amely a kereszténység tanításában azt jelöli, hogy Isten hordozza az emberiségnek, mint egésznek a történelmét, amelyben minden embernek felajánlotta az üdvösséget, és kegyelme, valamint a megigazulás ténylegesen realizálódott az emberiségben. A fogalom jelenti továbbá az üdvösség e tapasztalatainak és konkretizálódásainak történetét az egész emberiségen belül. Továbbá azt is jelenti, hogy az üdvösség kereszténység előtti és kereszténységen kívüli tapasztalatai dinamikusan az üdvösségnek Krisztusban beköszöntött voltaképpeni idejére, kairoszára irányulnak.[1]
A kifejezést leginkább keresztény környezetben használják, és a keresztény teológia a fogalmat a 19. század közepe táján alkotta meg. Különböző összefüggésekben másképp használják, és teológiai vonatkozásai miatt kezdettől fogva ellentmondásos.[2]
Keresztény üdvtörténet szerkesztés
A keresztény üdvtörténetet három fő szakaszra osztják:
- Első szakasz: A világ teremtésétől az Ábrahám előtti időkig. Ez idő alatt két szövetség volt, Ádámmal és Noéval.
- Második szakasz: Ábrahám elhívásától Krisztusig.
- Harmadik szakasz: Krisztus megtestesülésétől a parúziáig.
Az üdvtörténet fontos állomásai: az ember teremtése, a bűnbeesés, az eredendő bűn és a Paradicsomból való kiűzés, amely az Istentől, mint az élet forrásától való elszakadást jelképezi. Aztán Izráel, mint választott nép az Ószövetségben, Ábrahám elhívásától kezdve. A csúcspontot Jézus Krisztus földi élete, kereszthalála és feltámadása jelenti. Az üdvtörténet beteljesedése az egyetemes feltámadás, a végső ítélet és az örök élet.[3]
Az üdvtörténetnek két fő fordulópontja van: [4]
- az első a bűnbeesés, amelynek következtében valamennyi Ádámtól és Évától született és leszármazott ember eredendő bűnben fogant és kárhozatra érdemes,
- a második hogy Krisztus a bűnös emberekért való halálával valamennyi ember számára megnyitotta az üdvözülés útját.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rahner-Vorgrimler
- ↑ Karl Gerhard Steck: Evangelisches Kirchenlexikon. Hrsg.: Heinz Brunotte, Otto Weber. 2. Auflage. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen und Zürich 1962, Heilsgeschichte, S. 87–88: „Heilsgeschichte, als eigenständiger Begriff im 19. Jh., sachlich in Bibel und Kirchenlehre wurzelnd, ist als Deutungsmittel des göttlichen Offenbarungshandelns selbst vieldeutig.“
- ↑ Historia zbawienia. W: Religia. Encyklopedia PWN. Tadeusz Gadacz, Bogusław Milerski (red.). T. 4. Warszawa: PWN, 2002, s. 421. (lengyelül)
- ↑ Tolnai Új Világlexikona 17. Üdvösség (1930)
Források szerkesztés
- ↑ Rahner-Vorgrimler: : Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár (1980) ISBN 963-360-105-3
