Ügyek törzsfő
Ügyek – vagy Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgec, Vger – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér feltételezett apja vagy nagyapja. Felesége valószínűleg Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.
Ügyek | |
Ábrázolása a Képes krónikában | |
Magyar nemzetségfő | |
Uralkodási ideje | |
8. század vége (?) – 818 után | |
Elődje | ? |
Utódja | Levedi (?) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 8. század közepe |
Elhunyt | 818 után |
Édesapja | Ed (?) |
Házastársa | Emese (?) |
Gyermekei | Álmos (?) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ügyek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A név jelentése
szerkesztésAnonymusnál Vgec néven szerepel, mely alak később különféle magyarázatoknak lett alapja. A név elemzése körüli legújabb összefoglaló, B. Szabó János és Sudár Balázs tanulmánya[1] a név magyarázatának következő lehetőségeit adja:
- Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.[2]
- Üge/Öge török méltóságnév - Györffy György szerint innen ered,[3] és ezt Pais Dezső sem zárta ki teljesen.[4] Az üge/öge jelentése: "bölcs" (melléknév ill. főnév), valamint "tanácsadó". A szó az újguroknál is előfordult, jellemzően el-ögeszi -az ország ögéje- formában. A herceggel és vezírrel áll egy szinten.[5] A legfőbb vezetők egyike volt, általánosságban pedig bölcs embert, tanácsadót jelentett.
- Üge - Az utolsó ujgur fejedelem neve. Ráadásul az illető éppen akkoriban élhetett, mint Álmos apja, Ügyek: a IX. század első felében volt aktív, s 846-ban halt meg az Altaj hegységben.[6] B. Szabó és Sudár feltételezik, hogy az ujgur birodalom széthullásával egyes nemzetségeik nyugatra menekülhettek.
Jelentősége
szerkesztésA tágan értelmezett sztyeppi kultúrkörben viszonylag jól megfogható, hogy a dinasztiák miféle ősöktől származtatták magukat, illetve hogy meddig vezették vissza a származásukat. Lényegében három típus létezik.[7]
- A távoli, „szellemi” ős, aki a család életében valamilyen fontos és meghatározó lépést tett meg, de az igazi hatalom majd csak nemzedékekkel később fejlődött ki;
- A birodalomalapító, aki egy hatalmas államot hozott létre, amelyet utódai örököltek;
- A családfa elágazási pontján álló személy, aki után a dinasztia tagjainak meg kellett határozniuk, hogy melyik ághoz is tartoznak.
Ügyek egyértelműen az első csoportba tartozónak tekinthető.[8] Sokatmondó a csoport többi tagjának személye: Ertogrul (az Oszmán Birodalom alapítójának, I. Oszmánnak az apja), Sejh Szafi (Szafavida Birodalom), Számán (Számánida Birodalom), több más híres alapító mellett.[8]
Feltételezett családja
szerkesztés- Apja Ed, Csaba királyfi fia (8. század)
- Felesége Emese fejedelemasszony (8. század közepe – 9. század eleje)
- Fia Álmos vezér (819–895)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o. (továbbiakban: B. Szabó-Sudár 2014) https://www.academia.edu/33390119/Vgec-%C3%BCgyek_Egy_elfeledett_%C5%91sapa_A_forgotten_forefather_named_Vgec
- ↑ MAGYAR ANONYMUS 1926, 146
- ↑ Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest 1948
- ↑ „Hogy a név nem csak az így~ügy szóból fejthető meg elfogadom. Azt is lényegesnek vélem, hogy a Györffytől idézett szóval függ össze a mi krónikáinkbéli személynév; azonban azt hozzá teszem, hogy nem úgy, ahogy Györffy gondolja, hanem ekként: a turfáni feliratokból kimutatható egy ög ’loben: dicsér, becsül’ ige, s ennek a török származéka az öge, és ugyancsak belőle való török névszói képződmény lehet a mai Ugek stb. nevünk török *Ögek~Ügek előzménye.” Pais D.: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest 1975
- ↑ Az ögével egy lapon említett méltóságok még: bujruk, tarkán, tutuk. B. Szabó-Sudár 2014
- ↑ Dromp, M. R.: Tang China and the Collapse of the Uighur Empire: A Documentary History. Leiden 2005
- ↑ Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok. Századok 150:2 (2016) 431–441
- ↑ a b B. Szabó-Sudár 2014.
Források
szerkesztés- B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o.
- Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói (IPC Könyvek, 1996)
- Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
Előző ? |
Magyar uralkodó 8. század vége – 818 után |
Következő Levedi (?) |