Wikipédia

Sudár Balázs

Sudár Balázs (Budapest, 1972. május 28.[1] –) magyar történész, turkológus, zenész, a korai magyar történelem és török hódoltság korának kutatója. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Sudár Balázs
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Életrajzi adatok
Születési név Sudár Balázs
Született 1972. május 28. (50 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajok népzene
Aktív évek 1987– napjainkig
Együttes Musica Historica, Canlar zenekar
Hangszer koboz, baglama
Tevékenység
Sudár Balázs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sudár Balázs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉletrajzSzerkesztés

TanulmányokSzerkesztés

A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarán szerezte török–történelem szakon.[2] 2003-ig ugyanitt, a Török Tanszéken dolgozott tanársegédként, egyidejűleg a doktori képzésben is részt vett. Az ELTE BTK hallgatójaként szerzett történészi és török filológusi diplomát. PhD-disszertációját 2004-ben védte meg A Palatics-kódex török versgyűjteményei és a hódoltsági művelődéstörténet címmel. 2003-tól a MTA Történettudományi Intézetének (később: BTK TTI) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa.

MunkásságaSzerkesztés

Dolgozott az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményében, az ELTE Török Filológiai Tanszékén, az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. Kutatási területei: a hódoltság politika- és művelődéstörténete, a korai magyar történelem kérdései. Egy évtizeden keresztül intenzíven foglalkozott a török énekmondással és az oszmán klasszikus költészettel, valamint hangszertörténettel. Kedvelt témája az iszlám misztikája.

Zenei pályafutásaSzerkesztés

1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel rendszeresen fellépett, elsősorban magyar és közép-európai régi zenét játszottak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart, amely török klasszikus és népzenével foglalkozik. Alkalmi közreműködőként más formációkban is megfordult. A Musica Historica munkájában 1990 és 2011 között vett részt aktív tagként. Kobzon, török lanton (lavta) és baglamán (lantszerű pengetőhangszereken) játszik és énekel. A muzsikáláson kívül az 1993-ban Szentbékkállán színre vitt Aucasin és Nicolete című, középkori francia széphistória rendezése.

KitüntetéseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Sudár Balázs–Csörsz Rumen István: "Trombita, rézdob, tárogató...". A török hadizene és Magyarország; Tinódi Lantos Sebestyén Református Zeneiskola, Enying, 1996
  • „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi közlemények, 2002/2, 353–374. old.
  • Doris Werner-Ulrich–Marcus Stein: Kapd elő. Török. Assimil társalgási zsebkönyv; a magyar változat Sudár Balázs munkája; Assimil, Budapest, 2002
  • Ágoston Gábor–Sudár Balázs: Gül Baba és a magyarországi bektasi dervisek; Terebess, Budapest, 2002
  • Turkish Courtly Music under 16th-century Ottoman Rule in Hungary. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th-17th centuries. (Acta et Studia I.) ed: Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, 2003[2002], 233–243. old.
  • Kajguszuz Abdál: Bolondok könyve. (Ford: Sudár Balázs.) Budapest, 2003
  • Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 213–263. old. Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2004/4. 391–437. old.
  • A műfordító Balassi Bálint és a török bejtek (tanulmány) Kalligram, XIV. évf. 2005. november–december
  • A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban; Balassi, Budapest, 2005 (Humanizmus és reformáció)
  • A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi; Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2010 (Épített örökségünk)
  • Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás; Pécs Története Alapítvány–Kronosz, Pécs–Budapest, 2012 (Források Pécs történetéből)
  • A pécsi Idrísz baba-türbe; Forster Központ, Budapest, 2013 (Épített örökségünk)
  • Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon; MTA BTK Törttudományi Intézet, Budapest, 2014 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
  • A honfoglalók viselete; szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt; Helikon, Budapest, 2014 (Magyar őstörténet 1.)
  • Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen; Forster Központ, Budapest, 2014 (Műemlék-kalauzok)
  • Magyarok a honfoglalás korában; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 2.)
  • Magyarok fegyverben; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 3.)
  • Honfoglalás és megtelepedés; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2016 (Magyar őstörténet 4.)
  • Hétköznapok a honfoglalás korában; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2017 (Magyar őstörténet 5.)
  • A honfoglalók műveltsége; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2018 (Magyar őstörténet 6.)[4][5]
  • B. Szabó János–Sudár Balázs: Az Árpád-ház nyomában; BTK TTI, Budapest, 2021 (Források és tanulmányok)

CikkeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Archivált másolat. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
  2. ↑ Terebess Ázsia Lexikon
  3. ↑ MTA TTI munkatársak
  4. ↑ A honfoglalók műveltsége (Helikon)
  5. ↑ A sorozat záró kötete.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sudár_Balázs&oldid=25793716”