A Klaniczay-díjat (Klaniczay Tibor-díj) a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alapította Klaniczay Tibor (1923–1992), az Intézet egykori igazgatója emlékére.[3][4] A díj a régi magyar kulturális emlékek feltárásában, megőrzésében, illetve kiadásában kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak adható. A díj összege alapításakor százezer, 2006-ban háromszázezer forint volt.[2]

Klaniczay-díj
A Klaniczay Tibort ábrázoló emlékplakett (Kovács Zsuzsa éremművész alkotása)[1]
A Klaniczay Tibort ábrázoló emlékplakett (Kovács Zsuzsa éremművész alkotása)[1]
Díjazott A régi magyar kulturális emlékek feltárásában, megőrzésében, ill. kiadásában kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak adható.[2]
Szervezet neve Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya – Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság[1][3][4][2]
SzékhelyBudapest
Alapítás éve 2002[2]
Ország Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás 2002
Legutóbbi díjátadás 2020
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal

AlapításSzerkesztés

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (korábbi nevén: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság) 2002. március 6-án tartott együttes ülésén elhatározta, hogy Klaniczay Tibor halálának tizedik évfordulóján egy róla elnevezett díj megalapításával is emléket kíván állítani az Intézet egykori igazgatója, illetve a Társaság főtitkára nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő, interdiszciplináris jellegű tudományos és tudományszervezői tevékenységének. A megállapodás értelmében a díj hivatalos elnevezése Klaniczay-díj lett.[1]

Az MTA Irodalomtudományi Intézetét érintő intézményi összevonás következtében az Intézet általános jogutódja 2012. január 1-jén az ekkor létrejött szervezet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja lett. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az NMT a Klaniczay-díj fenntartására 2012. május 2-án szerződést kötött.[1]

2019. szeptember 1-jétől törvényi rendelkezés következtében a BTK „működési formaváltás” címén más irányító szerv, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányításával működik jogfolytonosan tovább. E körülményre tekintettel a felek új szerződést kötöttek, amelyben megállapították a Klaniczay-díj további fenntartásának feltételrendszerét.[1]

A díj céljaSzerkesztés

Klaniczay Tibor akadémikusra emlékezve olyan művek elismerése, amelyek a régi magyar irodalomtörténet, illetve a közép- és kora újkori hungarológiai kutatások tárgykörében (a kezdetektől a 18. század végéig tartó korszakot illetően) jelentek meg. Műfajra való tekintet nélkül a díjazott mű lehet egy nagyobb lélegzetű, meghatározó jelentőségű tanulmány; tanulmánykötet, monográfia, szövegközlés; illetőleg egy hungarológiai szempontból fontos forrás, szöveg felfedezése és ismertetése. Kizárólag már megjelent mű díjazható (szerkesztés ill. megjelenés alatt álló művek, előadásszövegek, internetes előpublikációk, absztraktok nem értékelhetőek). Az elismerés egy régi magyar irodalmi vagy hungarológiai tárgyú publikációra, azaz egy adott alkotásra, nem pedig életműre vonatkozik.[1]

A díj odaítélésének szabályzataSzerkesztés

  1. A Klaniczay-díj a tárgyévet megelőző naptári évben nyomtatásban megjelent, a fentiekben megjelölt tartalmú tudományos alkotást ismer el. Egy tárgyévben egy díj osztható ki, a díj nem osztható meg. A díj azonos személynek ismételten nem ítélhető oda.[1]
  2. A díj kuratóriumának elnöke a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának mindenkori vezetője.[Mj. 1] A díj odaítélésének alábbi eljárását a kuratórium elnöke szervezi meg.[1]
  3. A díj odaítélésére a Klaniczay-díj korábbi díjazottjai és a kuratórium elnöke (a továbbiakban együtt: javaslattevők) tehetnek javaslatot a tárgyév március 1–31. között. A javaslattevőket a kuratórium elnöke írásban szólítja fel a javaslattételre. A javaslattevők egyenként legfeljebb két, általuk érdemesnek tartott művet nevezhetnek meg (közös díjban részesült javaslattevők együttesen élhetnek két javaslattal), az ennél több művet megnevező javaslat érvénytelen. A kuratórium elnöke összesíti a beérkezett javaslatokat.[1]
  4. A díj odaítélésében szakértőként közreműködnek a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályán legalább öt év óta kutatói jogviszonyban álló, doktori fokozattal rendelkező munkatársak és az NMT Választmányának régi magyar művelődéstörténettel foglalkozó tagjai. Az utóbbiak listáját a kuratórium elnöke és az NMT vezetősége egymással egyeztetve, a két fenntartó közötti szavazatparitásra törekedve állapítja meg.[1]
  5. A kuratórium elnöke együttes ülésre hívja össze a szakértőket a tárgyév április 1–30. között. Az ülés elé terjeszti a javaslattevőktől beérkezett javaslatokat. A szakértők az ülésen érdemben megvitatják a javaslatokat, majd egyenként, anonim preferencialistán jelölik meg a javaslatok rangsorát, s díjazásra javasolttá a rangsoraik matematikai összesítésében a legjobb helyezést elért két mű válik. Ha az összesítésben az első helyen kettőnél, a második helyen egynél több művet érintő szavazategyenlőség alakul ki, közöttük mindaddig új anonim rangsorolást kell tartani, amíg a matematikai összesítésben a rangsor élére két, a többi javasolt műtől elkülöníthető támogatottságú mű kerül. Az ülés végén a díjazásra javasolt két művet meg kell nevezni, a döntést jegyzőkönyvben kell rögzíteni.[1]
  6. A díjazottat a díjazásra javasolt két mű közül a szakértők a tárgyév májusának első hetében anonim elektronikus szavazással választják ki. A szavazás érvényességének feltétele a szavazásra jogosultak egyszerű többségének a szavazásban való részvétele. A szavazást a kuratórium elnöke szervezi meg. Esetleges szavazategyenlőség esetén az anonim elektronikus szavazást (azonos érvényességi feltétellel) egy héten belül meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kuratórium elnökének szavazata dönt.[1]
  7. A díjazásra javasoltak közül nem zárhatók ki a szakértők sem. Amennyiben ilyen személy művére érkezik javaslat a javaslattevőktől, az érintett személy, összeférhetetlenség okán, a tárgyévi eljárásban (vagyis a rangsoroló ülésen és az odaítélő szavazásban) nem vesz részt. Amennyiben az érintett személy a kuratórium elnöke lenne, döntési joga van: vagy lemond a díjazásra való jelöltségéről, vagy eljárási szerepét és felelősségét a tárgyévben az NMT Választmányának szakértőként közreműködő tagjai által maguk közül megnevezett személynek adja át.[1]
  8. A díj nyilvános kiosztására évente egyszer, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának az egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel együtt rendezett – általában májusi – vándorgyűlésén kerül sor.[1]
  9. A Klaniczay-díj a következők együttesében testesül meg: egy Klaniczay Tibort ábrázoló emlékplakett (Kovács Zsuzsa éremművész alkotása);[1]
  10. 350 ezer Ft nettó összegű pénzjutalom (az összeg infláció-követő, illetve a szerződő felek közös megállapodása alapján emelhető).[1]

A díj fenntartásaSzerkesztés

Az emlékplakett elkészítésének költségét és a pénzjutalmat a BTK és az NMT minden évben 50–50%-os arányban biztosítja. A díjat alapító két szervezet a díj nettó összegét terhelő adón és járulékokon is egyenlő arányban osztozik.[1]

DíjazottakSzerkesztés

 
Csepregi Zoltán történész, teológus a díjjal[6]
  • 2002: Molnár AntalKatolikus missziók a hódolt Magyarországon, I. 1572–1647, Budapest, Balassi, 2002.[1][3][4]
  • 2003: Jankovits LászlóAccessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Budapest, Balassi, 2002; Humanizmus és reformáció, 27.[1][3][4]
  • 2004: Knapp Éva és Tüskés GáborEmblematics in Hungary: A study of the history of symbolic representation in Renaissance and Baroque literature, Tübingen, Niemeyer, 2003.
  • 2005: Kulcsár Péter[1][3][4]Zrínyi Miklós összes prózai művei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005[7]
  • 2006: Sudár BalázsA Palatics-kódex török versgyűjteményei: Török költészet és zene a XVI. században, Budapest, Balassi, 2005, Humanizmus és reformáció[1][3][4]
  • 2007: Mayer Gyula és Török LászlóIani Pannonii Opera Quae Manserunt Omnia. Volumen I Epigrammata. Textus; eds. ~, Budapest, Balassi, 2006[1][3][4]
  • 2008: Heltai JánosMűfajok és művek a 17. századi magyarországi könyvkiadásban [1601–1655][1][3][4]
  • 2009: Balázs MihályUngarländische Antitrinitarier IV, Ferenc Dávid[1][3][4]
  • 2010: Szentmártoni Szabó GézaJanus Pannonius elveszett műveinek felfedezése[1][3][4]
  • 2011: Bene SándorTheology and politics in Andreas Pannonius’s mirrors for princes, Camoenae Hungaricae, 6 [2009–2010], 39–83.[1][3][4]
  • 2012: Kőszeghy PéterMagyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor, I–XIII., főszerk. ~, Budapest, Balassi, 2003–2012.[1][3][4]
  • 2013: Hausner GáborMárs könyvet olvas: Zrínyi Miklós és a 17. századi hadtudományi irodalom[1][3][4]
  • 2014: Csepregi ZoltánA reformáció nyelve: Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján, Budapest, Balassi, 2013 (Humanizmus és Reformáció).[1][3][4]
  • 2015: V. Ecsedy JuditA régi magyarországi nyomdák betűi és díszei XVII. század, Kelet-magyarországi és erdélyi nyomdák, Lőcse, Kassa, Budapest, Balassi–OSZK, 2014 (Hungaria typographica, 2/2) [1][4]
  • 2016: Bitskey IstvánHitvédelem, retorika, reprezentáció Pázmány Péter életművében, Budapest, Universitas, 2015.[1][4]
  • 2017: Tóth GergelySzent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16–18. század), Budapest, MTA BTK, 2016.[1][4]
  • 2018: Jankovics JózsefGyöngyösi István levelei és iratai, Budapest, Balassi, 2017.[1][4]
  • 2019: Túri TamásTextustól a kontextusig: Unitárius Apokalipszis-kommentárok Erdélyben a 16–18. század között, Kolozsvár, M. Unitárius Egyház, 2018.[1][4]
  • 2020: Monok IstvánThe Cultural Horizon of Aristocrats in the Hungarian Kingdom: Their Libraries and Erudition in the 16th and 17th Centuries, Wien: Praesens Verlag, 2019.[1][4]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. 1992-től – így a díj alapítási évében is – 2015-ig ezt a posztot Jankovics József töltötte, 2015. óta pedig Kecskeméti Gábor tölti be.[5]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai Klaniczay-díj (magyar nyelven). Hungarologia.net. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  2. a b c d Díjnév: Klaniczay Tibor-díj (magyar nyelven). Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n Az Intézet által alapított tudományos díjak (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Díjak, elismerések – Klaniczay Tibor-díj (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  5. Reneszánsz osztály – Az osztály története (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  6. „Jelentem versben mesémet” – Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  7. Monok – Nyerges – Sipos (2012), 328–329. old.;

ForrásokSzerkesztés

  • szerk.: Monok István, Nyerges Judit, Sipos Gábor: Gondolatok a hungarológiáról - Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27.. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. ISBN 978-963-87595-9-7 (2012)