Čađavica Srednja (Novi Grad)
Čađavica Srednja (szerbül: Чађавица Средња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Čađavica Srednja | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Novi Grad |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 194 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 40,8 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,36 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 58′ 20″, k. h. 16° 21′ 48″44.972200°N 16.363300°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 20″, k. h. 16° 21′ 48″44.972200°N 16.363300°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 69, közúton 93 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re délre, a Vojskova folyótól keletre elterülő dombvidéken, 200 - 325 méteres tengerszint feletti magasságban található. Több, kis településből áll. A három Čađavica közül a középső település.
Népessége
szerkesztésNemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 257 | 192 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 1 |
Jugoszláv | 4 | 0 |
Egyéb | 1 | 1 |
Összesen | 262 | 194 |
Története
szerkesztésA térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az akkor még egységes Čađavicán 113 házat és 673 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben Novi község részeként a három Čađavicán (Jablanička, Jugovčeva és Muratbegova) összesen 151 házat és 1057 ortodox szerb és 8 muszlim lakost találtak.[5]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 153 háza és 1043 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
További információk
szerkesztés