Őrhely (Dárda)

település Horvátországban

Őrhely (horvátul: Švajcarnica, szerbül: Швајцарница) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Dárdához tartozik.

Őrhely (Švajcarnica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDárda
Jogállás falu
Irányítószám 31326
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség196 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrhely (Horvátország)
Őrhely
Őrhely
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 18° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 18° 40′ 50″

FekvéseSzerkesztés

Eszéktől légvonalban 9, közúton 13 km-re északra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, a Dárdát Beremenddel összekötő út és az Eszék – Pélmonostor vasútvonal mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A 18. század első felében mezőgazdasági majorként keletkezett a dárdai uradalom területén. Horvát és szerb nevét a német Schweizer személynévből származtatják és eredetileg nemcsak a falura, hanem az egész területre vonatkozott. A német „Schwezerei” névből szlávosan „Švejcernica” képződött. A szláv nevet befolyásolhatta a magyar Őrhely név, mely horvátul „Stražarnica” lenne. A magyar név onnan eredhet, hogy itt régen útmenti őrállomás állhatott.[2] Az első katonai felmérés térképén már megtalálhatók épületei. A második katonai felmérés térképén „Schweizerei” néven található. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe hercegi család birtoka volt. 1900-ban 29 lakosa volt. Dárdához (Baranya vármegye Baranyavári járás) tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a szerb, 17%-a horvát, 4%-a jugoszláv, 3%-a muszlim nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 196 lakosa volt.

LakosságaSzerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 29 0 0 0 129 138 229 210 235 293 231 196

(1880-tól településrészként, 1991-től önálló településként. 1910-től 1931-ig lakosságát Dárdához számították.)

GazdaságSzerkesztés

Hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés