Főmenü megnyitása

Şehzade-mecset

török mecset, Isztambul

A Şehzade-mecset (törökül:Şehzade Camii) egy 16. századi ottomán mecset Isztambul Fatih kerületében, Törökországban. I. Szulejmán megrendelésére építették fia Mehmed herceg emlékére, aki 1543-ban halt meg. Néha a „Herceg mecseteként” is hivatkoznak rá.[1]

Şehzade-mecset
Şehzadebaşı Camii.jpg
Mimar Sinan - Mosquée Şehzade Mehmet, Istanbul (02).jpg
Vallás iszlám
Építése 1543
Stílus Törökország építészete
Tervezője Szinán
Település Fatih
Elhelyezkedése
Şehzade-mecset (Isztambul)
Şehzade-mecset
Şehzade-mecset
Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 00′ 50″, k. h. 28° 57′ 26″Koordináták: é. sz. 41° 00′ 50″, k. h. 28° 57′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Şehzade-mecset témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Şehzade komplexumot (külliye) I. Szulejmán rendelte meg kedvenc fiának Mehmed hercegnek (1520-1543) emléket állítva, aki egy magyarországi hadjáratról Isztambulba való visszatérése során halt meg.[2]

Mehmed volt Szulejmán és egyetlen hivatalos feleségének, Hürrem szultánának a legidősebb fiúgyermeke – bár nem ő volt a legidősebb Szulejmán összes fiúgyermeke közül. Halála előtt úgy határoztak, hogy ő veszi majd át Szulejmán hatalmát. Szulejmán Mehmed halála után negyven napig gyászolt az Isztambulban felállított átmeneti kegyhelyen. Később ezen a helyen építette Szinán a pazar mauzóleumot a hercegnek szentelt mecset-komplexum részeként. Nem ez volt Szinán első fontos birodalmi megrendelése, de ez az egyik legambiciózusabb építészeti alkotása, még ha azt építészeti karrierjének elején is tervezte.

ÉpítészetSzerkesztés

Külső jellegzetességekSzerkesztés

A mecsetbe egy, a mecset területével megegyező méretű, márvány-burkolatú oszlopokkal szegélyezett előtéren keresztül lehet bejutni.[3] Az udvart oszlopsor szegélyezi, ennek közepén şadırvan, rituális tisztálkodásra használt szökőkút áll, amely IV. Murád ajándéka volt. Ez az egyetlen Szinán által tervezett nem-szultáni mecset amely egy minaret-párral és két galériával rendelkezik.

A mecset alapja négyzet alakú, melyet egy fél-kupolákkal négy irányból körbevett központi kupola fed. A kupola átmérője 19 méter, magassága 37 méter. Ezen az építkezésen használta Szinán először a technikát, melynek során oszlopos galériákkal határolja az észak-déli homlokzat teljes hosszát, hogy elrejtse a támpilléreket. 

Belső jellegzetességekSzerkesztés

 
A mecset belseje
 
A mecset belseje

A Şehzade-mecset belseje szimmetrikus, a központi kupola alatti részt négy fél-kupolával bővítették ki minden oldalra négylevelű lóhere alakot formázva. Ez a technika azért nem volt teljesen szerencsés, mert elválasztotta egymástól a négy hatalmas pillért, amik a központi kupolát támasztották. Szinán nem is alkalmazta többé ezt a technikát. A mecset belsejének a kialakítása egyszerű, galéria nélküli. 

A komplexumSzerkesztés

A Şehzade komplexum a Fatih és Bayezid komplexumok között fekszik. A mecset mellett a Mehmed hercegnek állított türbe (amely még a mecset előtt elkészült), két Korán-iskola (medresze), egy nyilvános konyha (imaret) ahol a szegényeknek készítettek ételt, és egy karavánszeráj tartozik hozzá. A mecsetet és annak udvarát egy fal veszi körül, ami elválasztja a komplexum többi részétől.

MauzóleumokSzerkesztés

A temetőkertben a mecsettől délre öt mauzóleum (türbe) áll. A legelső és legnagyobb Mehmed hercegé, bejárata fölött egy perzsa felirattal 1543.-as dátumozással.[4] A mauzóleum oktogon struktúrájú, redős kupolával, színes kőberakásokkal és háromívű oszlopcsarnokkal. A belső falak színes cuerda seca-csempékkel borítottak, az ablakok ólomüvegek.[5] A mauzóleum egyik különlegessége a négyszögletű fa trón Mehmed szarkofágja fölött, ami a trónörökösi státuszt szimbolizálja. A türbében áll Mehmed lányának, Humusah Szultánának és öccsének, Cihangirnak a sírja is. A negyedik szarkofág nem azonosított.[6]

A Şehzade mauzóleumtól délre áll Rüsztem pasa nagyvezír türbéje, amelyet szintén Szinán tervezett. Rüsztem pasa I. Szulejmán oszmán szultán veje volt. Mint a Rüstem pasa-mecset, ez is mázas izniki csempékkel gazdagon díszített. A komplexum kapujában áll III. Murát vejének, Ibrahim pasa nagyvezírnek a türbéje, aki 1601-ben halt meg. Ezt a türbét Dalgıç Ahmed Çavuş tervezte és küllemében és dekorációjában majdnem megegyezik Mehmed hercegével.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rogers, Sinan, pp. index
  2. Necipoğlu 2005, 191-192. o.
  3. Necipoğlu 2005, 196. o.
  4. Necipoğlu 2005, 193. o.
  5. Necipoğlu 2005, 198. o.
  6. Necipoğlu 2005, 200. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Necipoğlu, Gülru. The Age of Sinan: Architectural Culture in the Ottoman Empire. Reaktion Books (2005). ISBN 978-1-86189-253-9