Wikipédia

Szinán

oszmán-török építész, várostervező
„Szinán” lehetséges további jelentéseiről lásd: Szinán (egyértelműsítő lap).

Szinán (? 1488/1490- Isztambul, 1588) vagy Mimar Koca Sinan, a "Nagy Építész" 1489-ben született valahol Anatóliában, és a Kayseri melletti Ağırnasban nőtt fel. Szinán a 16. században az Oszmán Birodalom építésze volt. Több mint 300 fő alkotásával és az építészetre gyakorolt rendkívüli hatásával, stílusának egyediségével, szépségével a világtörténelem legnagyobb építészei között tarthatjuk számon.

Szinán
Született 1490[1]
Ağırnas[2]
Elhunyt 1588. július 17. (97-98 évesen)[2]
Isztambul[2]
Házastársa Fatma Nur
Foglalkozása építész
Sírhelye Isztambul (Kostantiniyye)
Szinán aláírása
Szinán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága Szerkesztés

Mimar Szinán katonaként szolgált az oszmán hadseregben, ahol később hidak, erődítmények és hajók tervezésével bízták meg. Számtalan háborúban és hadjáratban részt vett. 1539-ben főépítésszé nevezték ki. Élete során több száz épületet tervezett, palotákat, mecseteket, karavánszerájokat, sírboltokat, iskolákat, kórházakat, vízvezetékeket, szökőkutakat, fürdőket, menhelyeket. Az Oszmán Birodalom fénykorában élt és dolgozott, szolgálta I. Szelim, I. Szulejmán, II. Szelim és III. Murád szultánokat.

Szinán építészetének sajátos stílusa miatt is ismert, természetességet követő színhasználata, díszítései miatt. Szinán nem csak építészként, de várostervezőként is jelentős az oszmán-török építészetben: épületeit mindig a város legmegfelelőbb helyeire tervezte, monumentális épületei különös módon illeszkednek környezetükbe, harmonizálnak azzal.

Szinán első műve az 1548-ban épült Şehzade-mecset volt. Az isztambuli Szulejmán-mecsetet 1550-ben kezdte építeni és 1557-ben fejezte be. A kupola tervezésekor példaként az Hagia Szophia székesegyházat használta fel. A mai Törökország területén kívül is találhatóak épületei, például a damaszkuszi Szulejmán-mecset (Takijja al-Szulajmanijja) Szíriában vagy a szófiai Banja Basi mecset Bulgáriában.

Legnagyobb művei egyikének tartják az edirnei Szelim-mecsetet, melynek hármas csigalépcső-szerkezete Szinán találmánya: három ember mehetett fel úgy a csigalépcsőkön, hogy közben nem látták egymást. Mecseteit gyakran komplexumként tervezte meg, a mecset mellé karavánszerájokat, fürdőket, iskolákat, közkonyhákat stb. épített.

Mimar Sinan 1588-ban halt meg Isztambulban, sírja a Szulejmán-mecset északi oldalán található, az utcában, melyet róla neveztek el (Mimar Sinan Caddesi). A neves építészről nevezték el a Merkúr egyik kráterét.

Művei Szerkesztés

  • 84 mecset,
  • 57 egyetem,
  • 52 kisebb mecset (mescit),
  • 41 fürdő (hamam),
  • 35 palota (saray),
  • 22 mauzóleum (türbe),
  • 20 karavánszeráj (kervansaray; han),
  • 17 nyilvános konyha (imaret),
  • 8 híd,
  • 8 raktár
  • 7 iskola (medrese),
  • 6 vízvezeték,
  • 3 kórház (darüşşifa)
  • Szulejmán-mecset (komplexum), Isztambul
  • Azapkapı Sokullu mecset, Isztambul
  • Szelim-mecset, Edirne
  • Kiliç Ali pasa mecset (komplexum)
  • Molla Çelebi mecset (komplexum)
  • Haseki fürdők
  • Piyale pasa mecset
  • Şehzade-mecset
  • Mihrimah szultán mecset (komplexum), Edirnekapi
  • Nişancı Mehmed pasa mecset
  • Rüstem pasa mecset
  • Zal Mahmud pasa mecset
  • Kadırga Sokullu Mecset

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc., 1768. (Hozzáférés: 2017. január 19.)
  2. ↑ a b c Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 5.)

Források Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szinán&oldid=26127794”