„Nyelvem hegyén” jelenség
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 májusából) |
„Nyelvemen van” jelenség vagy „nyelvem hegyén” jelenség[1] (angol nyelven: tip of the tongue vagy tip of the tongue phenomenon) az az eset, amikor nem jut eszünkbe egy keresett szó, de úgy érezzük, hogy mindjárt kimondjuk. Keresési hiba jele.[2]
Formái
szerkesztésElőfordul, hogy a célszó hangalakját nem tudjuk felidézni. A másik lehetőség, hogy a keresett szó egyes tulajdonságai felidéződnek számunkra, így például: hangrend, hangsúlyos szótag helye,... mégis képtelenek vagyunk kimondani.
Kísérőjelenségei
szerkesztésAz úgynevezett „csúf nővér jelenség” az a helyzet, amikor mindenáron igyekszünk a helyes szót előhívni, de ismételten egy másik helytelen szó jut eszünkbe helyette. Az is gyakori, hogy a keresett szó helyett csak a fonológiailag hasonló szavakat tudjuk előhívni.
Amikor egy szót megpróbálunk aktiválni fonológiai alapon akkor mindig vagy a szó eleje, vagy a szó vége aktiválódik a szónak: ezt nevezzük fürdőkád-hatásnak, ahogyan egy fürdőkádban ülő embernek a feje, illetve a lába látszik ki a vízből.
Brown és McNeill kísérletében a kísérleti személyeknek ritka szavak definícióit mondták, és a definiált szót kellett megnevezniük. Ha a megnevezés sikertelen volt, akkor a jellemzőit kellett körülírni. Ha nem sikerült az előhívás, majd a célszót a kísérletvezetők bemutatták, a kísérleti személyek biztonsággal fel tudták ismerni azt.
A jelenség magyarázata
szerkesztésA jelenség a verbalizációs problémák egy altípusa. A lexikai egység nem jut teljes egészében eszünkbe, s ezért nem tudjuk a szót verbalizálni.
„A nyelvemen van” jelenség az úgynevezett megakadásjelenségek csoportjába tartozik, amelyek a spontán beszéd folyamatosságát megakasztó jelenségek. Olyan megakadásjelenség, amely a mentális lexikonhoz való hozzáférés hibájára utal, a lexikai hozzáféréshez köthető.
A nyelvbotlástól annyiban tér el „a nyelvemen van” jelenség, hogy míg az előbbinél két vagy annál több elem hat egymásra; az utóbbinál egy nyelvi elem előhívása marad teljesen vagy részlegesen sikertelen. Lehet olyan zavarok következménye is, mint az afázia vagy a demencia.
Kiegészítő fogalommeghatározások
szerkesztés- Megakadásjelenség: gyűjtőfogalom, mely alatt a spontán beszédben fellépő és annak folytonosságát megzavaró különféle hibákat értik.
- Mentális lexikon: az adott nyelvvel kapcsolatos tudás, lista az adott nyelv szavairól. Tartalmazza a tanulás során megismerhető nyelvi egységek listáját, valamint olyan információkat is, melyek szükségesek ezen mentális egységek sikeres használatához a kommunikáció során.
- Előhívás: a korábban elraktározott információ hozzáférésének módja.
- Afázia: beszédzavar, mely jelentheti a beszéd megértésének és a beszéd produktumának zavarát. (A nyelvem hegyén jelenséget az utóbbihoz kötjük.)
- Demencia: szellemi hanyatlás, leépülés; kísérő tünetei közt szerepel többek között a beszédmegértés vagy kifejezés zavara.
Források
szerkesztés- ↑ „Nyelvem hegyén” jelenségnek nevezzük gyakrabban, pl.: „itt van a nyelvem hegyén, csak nem tudom kimondani”.
- ↑ Pléh Csaba – Boross Ottilia: Pszichológia (2008), Nyelvemen van jelenség, 224. p.